architextura.hu Open in urlscan Pro
18.159.192.205  Public Scan

Form analysis
1 forms found in the DOM

GET https://architextura.hu/kereses

<form id="form_header_search" action="https://architextura.hu/kereses" method="GET">
  <input type="text" required="" name="search" aria-label="Keresés">
  <input type="submit" value="Keresés">
</form>

Text Content

 * Első oldal
 * Előző oldal
 * 1
 * 2
 * Következő oldal
 * Utolsó oldal


OLIMPIAI TÖLGY, ERZSÉBET-ERDŐ: A MAGYAR FÁSÍTÁSOK TÖRTÉNETE

2022. február 22.
A faültetés nem csupán kertészeti tevékenység: politikai üzenet, emlékezés, vagy
akár a csendes ellenállás formája is lehet. Hazánkban számos különleges emlékfa,
sőt emlékliget is látható.

A szentesi olimpiai-tölgy. Kép forrása

A mező - és erdőgazdasági tevékenységek többlettartalommal való felruházása
egyidős az emberi kultúrával, hiszen maga a  kultúra szó is növénytermesztést
jelent. A föld tervszerű megműveléséhez szorosan hozzátartoznak a fatelepítések,
hiszen az emberi léptéknél jóval túlmutató élettartamuk komoly üzenetet hordoz.
Hazánkban nagy hagyománya van a jelentős eseményhez, történelmi személyekhez
kötődő faültetéseknek. 

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


ROMBOLÁS, BONTÁS, ÚJJÁÉPÍTÉS - DREZDA 77 ÉVE

2022. február 15.
77 éve, 1945 február 13-án pusztult el a világ egyik legszebb városa, Drezda. Az
újjáépítési munkákat azóta is ideológiai és építészeti viták kísérik.

Egy épület három állapota-Drezda pusztulásának és újjáéledésének  jelképe, a
Frauenkirche. A középső állapot 1945-től 2005-ig tartott. A három kép forrása

77 éve, 1945 február 13-a és 15-e között a RAF és az USAAF, vagyis az angol és
amerikai légierő több hullámban légitámadást intézett Drezda ellen. Az áldozatok
számáról (hatalmas vitákat okozó) becslések vannak: a legtöbb történész szerint
legkevesebb 18 000, legfeljebb 250 000 ember halt meg a tűzviharban, de olvasni
félmillió áldozatról is. A feltűnő eltérés egyik oka, hogy a 650 000 lakosú
városban a bombázás napjaiban 1,2-1,5 millió ember tartózkodott. A többletet a
közelgő Vörös hadsereg elől menekülők adták. A másik ok, hogy a bombázás során
tűzvihar keletkezett, ami nemhogy azonosíthatatlanná tette, hanem gyakorlatilag
elhamvasztotta a holttesteket. A támadás megdöbbentő adatai: az első hullámban
1049 Lancaster és Mosquito bombázó öt perc alatt (!!!) 3460 tonna bombát szórt a
városra. Három óra múlva 529 gép 1950 tonna gyújtóbombát dobott le. A következő
négy napban az amerikai légierő további 7560 tonna bombát szórt a városra, ezek
többsége a később hírhedté vált napalm-és magnézium bomba volt. 

Az áldozatok óriási száma mellett az elpusztult építészeti emlékek száma és
jelentősége is felbecsülhetetlen: a királyi palota, a Semper-operaház, a híres
Zwinger, több gótikus és barokk templom, a középkori alaprajzát őrző teljes
belváros, valamint az azt körülvevő 19. századi városnegyedek pusztultak el.
Valamint a bombázás során keletkezett hőtől pár nappal később összeroskadt a
város jelképe, a poszt tárgya, a Frauenkirche, vagyis a Miasszonyunk temploma.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


ERKÉLY, ZÁRTERKÉLY, ZÁRT SAROKERKÉLY - EGY JELLEGZETES DUNÁNTÚLI ÉPÍTÉSZETI ELEM

2022. február 10.
Szerencsés az a város, amelyik sajátos építészeti elemmel rendelkezik.
Székesfehérvár ezek közé tartozik, ugyanis a zárterkélyek és zárt sarokerkélyek
városa.

A Hiemer-Font-Caraffa ház zárterkélye. 

A zárterkély és a zárt sarokerkély nem magyar építészeti elemek.
Nyugat-Európában alakultak ki, és természetesen több külföldi városban
találhatunk ilyen építészeti motívumot. Azonban a Dunántúlon, és különösen
Székesfehérváron és Győrben (és kisebb részben Pápán és Sopronban) valóban
otthonra leltek ezek a házakat díszító kiugró épületrészek. Nem készült még
semmilyen statisztika, de ebben a két városban egész zárterkély-kavalkád
található (Győrben van olyan kereszteződés, ahol mind a négy sarkon ilyen elem
látható). Az alábbiakban a fehérvári zárterkélyeket mutatjuk be, a gótikától az
art decon át a szocreálig.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


MEGÚJULÓ VIDÉKI ZSINAGÓGÁK

2022. február 07.
A legtöbb magyar vidéki zsinagóga osztozott az elpusztított hitközségek
sorsában: üresen vagy méltatlan funkciót betöltve állt évtizedekig. Az elmúlt
években több épület az utolsó pillanatban menekült meg a végpusztulástól.

A kőszegi zsinagóga a pusztulás szélén és a 2021-es felújítás után. Képek
forrása

A magyar zsidóság templomai építészetileg sokáig együtt fejlődtek, alakultak a
keresztény templomépítészettel: az országban találhatunk barokk, klasszicista
zsinagógát is, amik kívülről úgy néznek ki, mint egy protestáns templom a
türelmi rendelet idejéből: torony nélkül, többnyire egy-egy ház udvarán állva. A
zsinagógaépítészetben, ahogy a zsidóság jogállásában is 1848 hozott változást: a
már egyenjogúsított közösségek saját építészeti formanyelvet kerestek maguknak,
amik az egykori őshaza, a Közel-Kelet építészetére utaltak. Ennek egyik
legkorábbi példája (a pesti épületeken kívül) a fenti képen látható kőszegi
zsinagóga, ami 1859-ben épült egy ház udvarán. A holokauszt idején ezek a
virágzó vidéki hitközségek szenvedték el a legnagyobb arányú csökkenést: a
megmaradt pár hívő nem tudta fenntartani az épületeket az egyházakkal amúgy is
ellenséges ötvenes években így a zsinagógák sorra alakultak át bútorraktárrá,
áruházzá, vagy éppen üresen állva várták a bontást. Az utóbbi időben felélénkülő
magyar zsidó élet a vidéki városokra is kiterjedt, egyre több zsinagóga újul meg
nem csak a mai Magyarországon, hanem a határon túl is.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


MAGYARORSZÁG LEGRÉGIBB ÉPÜLETE

2022. február 01.
Ezer éves templomok, paloták, gótikus lakóházak: a történelmi Magyarország
legrégibb, ma is álló épületei.

Kopcsány, Szent Margit-kápolna, a történelmi Magyarország legrégibb, ma is álló
épülete 950-ből. Kép forrása

A "leg"-ek listáján előkelő helyet foglalnak el a kategóriájukban legrégibb
emlékek. Ezúttal a történelmi Magyarország legrégibb, ma is álló épületet
vesszük szemügyre.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


ELŐLÉPÉS AZ ISMERETLENSÉGBŐL: A TATAI ESTERHÁZY-KASTÉLY FELÚJÍTÁSA

2022. január 28.
A tatai kastély szerényen húzódott meg a tóparton, szinte csak a szakértők
tartották számon. Az elhanyagolt épületben kórház működött, az egykori értékek
olajfesték és tisztasági csempe alatt rejtőztek - mostanáig.

A tatai kastély "zöld szalonja" a felújítás után és a munkák közben. Képek
forrása

A kastély viszonylagos ismeretlenségének fő oka a kórházi funkció mellett az
épület viszonylagos szerény külseje: az Öreg-tó partján a "főszereplő" vár
mellett szinte nagyobb csak városi lakóháznak tűnik. A szerenység oka
természetesen anyagi: Tata török utáni újjáépítője, Esterházy József hatalmas
kastélyt tervezett a vár helyére. Ennek kiépítése még az ő pénztárcáját is
megviselte volna, ezért egy kisebb épületet emeltek, a család építésze, a magyar
barokk egyik legnagyobb mestere, Fellner Jakab tervei szerint. Ráadásul a
középkori vár is megmaradt. Így a kastély nem lett kiemelkedő, Fertőddel vagy
akár a bécsi kastélyokkal vetekedő monumentális épület, viszont ezeknél
kedvesebb és lakályosabb. A szerénység persze nem jelentett igénytelenséget: az
épület elegáns arányú, Magyarországra jobban jellemző visszafogott barokk
kialakítással, otthonosabb és meghittebb belső terekkel. A család 1945-ig
folyamatosan itt is lakott, ráadásul a 19. század végén minden kényelemmel
(központi fűtés, telefon, víz, villany) felszerelték a házat. A háború után ide
költözött be a tatai kórház ideg-és elmeosztálya, ami egészen 1999-ig működött
az erre a funkcióra természetesen teljesen alkalmatlan helyen. 

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


EGY BÁNYÁSZVÁROS PALOTÁJA: A FELÚJÍTOTT TATABÁNYAI TISZTI KASZINÓ

2022. január 21.
Tatabánya nem műemlékeiről nevezetes város. Néhány régi épülete a bányászathoz
kötődik, ezek közül is kiemelkedik az egykori tiszti kaszinó, amit 25 év
elhanyagoltság után a közelmúltban újítottak fel.

A "Tulipános ház" a felújítás után és előtt. Képek forrása

Tatabányán már a 19. század végén megindult a szén nagyipari kitermelése. Ekkor
már egy komoly település is kialakult, központjában színházzal, templommal,
villákkal és munkásházakkal és nem utolsósorban akkori ország egyik
legkorszerűbb kórházával (hiszen egy bányászvárosban mindig készenlét van). Ezt
egészítte ki a bányatiszti kaszinó 1924-ben, ami Toroczkai Wigand Ede tervei
szerint épült. Toroczkai a népies szecessziós építészet képviselője, de
iparművészként is ismert: a Marosvásárhelyen élő művész festette az ottani
kultúrpalota székely mitológiát feldolgozó üvegablakait. 

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


TÖBB, MINT KÖRFOLYOSÓ: A PESTI GANG

2022. január 17.
Kevés építészeti elem forrt össze úgy egy várossal, mint a gang, vagyis a
körfolyosó Budapesttel. A városban több ezer gangos bérház található, elegáns és
kaszárnyaszerű, igényesen felújított és omladozó egyaránt.

Dohány utcai gang. Kép forrása

A gang német szó, folyosót, közlekedőt jelent. A spájzhoz hasonlóan
meggyökeresedett a sokáig németajkú Pest-Budán és vált jellegzetes kifejezéssé -
maga a gang pedig szinte jelképpé. Noha több régi bécsi házban is van gang, a
századfordulón ott már korszerűtlennek tartották, így máshogy oldották meg a
lakások megközelítését: több lépcsőházat építették egy házban. A gang legnagyobb
hátránya ugyanis, hogy az arra nyíló szobák intimitása korlátozott, hiszen a
szomszéd adott esetben épp a nappali nyitott ablaka előtt megy el a saját lakása
felé. A gangos házaknak azonban máig van egyfajta bája, sőt rajongótábora is,
ami az újépítésű társasházak gyakran sötét és szellőzetlen folyosóit elnézve
érthető is. A népes követőtáborral rendelkező gangvégek csoportban szinte
végtelen gangos képet találhatunk. 

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


AZ EGYKOR VOLT MAGYARORSZÁG 3D REKONSTRUKCIÓKON

2022. január 12.
Vajon milyen lehetett a középkori Budai vár vagy a székesfehérvári bazilika? A
mai modellezési-grafikai eljárásokkal visszaidézhetők az egykor volt
Magyarország legnagyszerűbb épületei.

A székesfehérvári bazilika román kori állapota. Kép forrása

A rekonstrukciós rajz bevett eljárás az építészetben és a műemlékvédelemben.
Elkészítése nem is különösebben bonyolult, sokszor az alaprajz felvetítésével
visszaidézhető az egykori épület fő tömege. Ezt számítógép megjelenése előtt
természetesen kézzel végezték, az így készült rajzoknak volt egyfajta művészi
bája is. Az utóbbi években azonban maga a vizualizáció is óriásit fejlődött,
szinte fotorealisztikus képek alkothatók, főleg, ha elvégzik a környező táj
elemzését és bemutatását is. Ezt már hazánkban is profi módon művelik, így
készülhetnek olyan képek, mint mocsárból szigetként kiemelkedő Székesfehérvárt
bemutató munkák is. Ezek a legújabb régészeti eredmények mellett analógiákat is
felhasználhatnak, például tudható, hogy a koronázótemplom a német császárdómok
mintájára épült, bár már a török uralom előtt teljesen átépítették. Az így
készült képek egyszerre gyöngyörűek, megdöbbentők és szívszorítók, hiszen a
legtöbb bemutatott épületnek mára csak alapfalai láthatók. Noha
rekonstrukciókkal többen is foglalkoznak, mind tartalmilag (mindig az adott
múzeum régészeinek bevonásával készülnek), mind vizuálisan kiemelkedik egy
grafikai studió, az alábbiakban az ő munkáikból válogatunk. 

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


A KÁLVIN TÉR ÁTVÁLTOZÁSA

2022. január 06.
Kevés budapesti tér változott meg annyira az elmúlt száz évben, mint a Kálvin
tér. Sajnos ez a változás a lehető legrosszabb irányú volt: az egykori
városépítészeti remekmű ma csupán egy átszállóhely utált épületekkel.

A Kálvin tér fénykorában és ma. Képek forrása

Az egykori Kecskeméti kapu előtt kialakult vásártér a 19. század hatvanas
éveitől vált elegáns nagyvárosi területté. A tér olyan volt, mint egy Ybl
portfolió: a mai Korona-szálló helyén állt a Geist-ház, az irodaház helyén a
Pesti Takarékpénztár bérháza. A tér közepén ráadásul szintén egy Ybl-mű, az
1883-ban felavatott Danubius-kút állt. A két épület elpusztult az ostromban, a
súlyosan sérült kutat az Erzsébet térre helyezték, a térből pedig közlekedési
csomópont lett, ahol a gépjárműközlekedés meghatározó. 

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


EGY BIRODALOM FŐUTCÁJA: A BÉCSI RINGSTRASSE

2021. december 31.
A bécsi körút, vagyis a Ringstrasse nem csupán a mindenkori városépítészet egyik
legnagyszerűbb alkotása, hanem Budapesttől Kolozsváron át Brassóig számos
hasonló együttes inspirálója volt.

A Ring az osztrák parlamenttel és a városházával. Kép forrása

1857-ben indult a Habsburg birodalom történetének legnagyobb szabású építési
beruházása: megkezdték a bécsi városerődítés lebontását, hogy helyén egy körutat
építsenek ki. Ez a munka természetesen nem csak sima útépítést jelentett. Az 57
méter széles, sétányokkal és fasorokkal kísért úthoz parkok csatlakoztak, amik
mentén az ország legfontosabb középületeit emelték gondosan egymáshoz
kapcsolódva. Itt épült fel az új császári palota, a természet és
művészettörténeti múzeum, a parlament, a városháza, az egyetem, a várszínház, az
operaház, a hadügyminisztérium és a tőzsde. A birodalom modernitását, gazdasági
erejét és kulturális befolyását bizonyító épületek köré természetesen a
leggazdagabb családok építették fel palotáikat. Az új körút koncepciója
hamarosan birodalomszerte követőkre talált: többek között Prága, Krakkó, Lemberg
(Lviv/Lwów), Trieszt városában létesültek hasonló középületekkel tarkított
körgyűrűk vagy épp sugárutak. És természetesen hazánk városépítészetére is
óriási hatást gyakorolt a beruházás: pár évtizeddel később Budapesten ennek
mintájára épült ki az Andrássy út, a Nagykörút, ez alapján rendezték a mai
Bajcsy-Zsilinszky utat és a Kiskörutat, de ezen minta szerint épült újjá az
árvíz sújtotta Szeged, épült ki a győri városközpont, a kolozsvári Bocskai tér,
vagy Kassa körútja. A hatás ráadásul az egyes épületekben, illetve
építész-életpályákban is megmutatkozott: a legfontosabb épületeket Ybl és
Steindl mesterei tervezték.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


MI AZ A SZOCREÁL?

2021. december 16.
"Szocreál kocka" - halljuk és használjuk sokszor ezt a kifejezést a
panelházakra, vagy a belvárosainkban álló hatvanas-hetvenes éveki szalagablakos,
alumíniumhomlokzatos irodaházakra. Bár ezek az épülettípusok valóban a
szocializmus termékei, nem szocreál stílusúak. De akkor mi is a szocreál?

A magyar szocreál jellegzetes példája: a MOME főépülete, az egykori
Iparművészeti Főiskola. Kép forrása

Noha a köznyelv a szocializmust összekapcsolja az ideológiáját tekintve jelentős
részben baloldali eredetű modernizmussal, a sztálinizmus valójában elutasította
azt, formalistának, nemzetközinek és kapitalistának bélyegezve a modern
épületeket. A Közép-Európában az 1940-es évek végétől kötelezően alkalmazandó
szocialista realizmus "tartalmában szocialista, formájában nemzeti" kellett hogy
legyen. Ezt minden érintett országban úgy próbálták tervrajzokra átültetni, hogy
egy-egy adott stílust szemeltek ki, ami az ország történetében a "nemzeti
progressziót" képviselte: hazánkban ez a reformkor klasszicizmusa volt, míg
Csehszlovákiában és Lengyelországban a reneszánsz, Kelet-Németországban pedig
kissé meglepő módon a Nagy Frigyes porosz és Erős Ágost szász fejedelem
korszakára jellemző barokk. Az építészeti szocreál térségünkben így rövid,
tulajdonképpen 1949-től 1953-ig, Sztálin haláláig tartott, utána szinte rögtön
átvette helyét a modernista építészet. A sors iróniája, hogy a szocreálnak
hívott és sokak által utált modern épületek valójában nem is ilyen stílusúak,
míg a valódi szocreál épületek legtöbbjéről a nagyközönség nem is tudja, hogy
ebben a stílusban és a Rákosi-korszakban épültek. 

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


AZ ÖRDÖGLOVAS MEGÚJULT KASTÉLYA

2021. december 13.
A napokban ismét egy megújult kastélyt vehetett birtokba a nagyközönség. A
bajnai Sándor-Metternich kastély hosszú évek rekonstrukciós munkái után nyitotta
meg kapuit.

A kastély udvara. Kép forrása

A Sándor-grófok, noha nem tartoztak az ország legkiemelkedőbb vagy épp
leggazdagabb arisztokratái közé, mégis "köznévvé váltak": budai palotájuk ma a
köztársasági elnök hivatalának ad otthont. Emelett egy - a közeljövőben szintén
felújításra kerülő - esztergomi palotát és a Komárom megyei Bajnát birtokolta a
család. A leghíresebb, vagyis inkább leghirhedtebb Sándor gróf Móric, az
"ördöglovas" volt: lovával falakat, szekereket ugratott át, sőt  még a kastély
emeleti erkélyéről is leugratott, ami a ló halálát okozta. A mutatványok
egészen 1850-ig tartottak, amikor is Linz mellett egy rosszul sikerült ugrás
során Móric súlyos sérüléseket szenvedett, fejsérülése miatt elméje teljesen
elborult (ha ugyan addig nem volt őrült). Ezután a döblingi elmegyógyintézetbe
szállították, ahol 1878-ig élt. Ami a kastély szempontjából érdekesebb, hogy a
gróf felesége Metternich Leontina, a híres-hírhedt kancellár lánya volt. Az
előkelő házasság miatt építette át az ördöglovas a korábbi szerényebb épületet,
Hild József tervei alapján. A hosszas elhanyagoltság után történt felújítás még
az átadás előtt rangos műemlékvédelmi díjban részesült. 

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


KORTÁRS MAGYAR PIACÉPÍTÉSZET

2021. december 10.
Egy város talán legfontosabb helye a piac. Hazánkban nagy hagyománya van a
vásárcsarnok-építészetnek, azonban sok városban nem volt megfelelő módon
megoldva a piac helye. Ez az utóbbi években szerencsére megváltozott, számos
helyen épült új vásárcsarnok.

Nagykőrös, vásárcsarnok (Járomi Irén, dr. Kiss Gyula, 2019). Kép forrása

Talán a legrégibb, ma is élő civilizációs tevékenység a piacozás. Hiába az
internetes kereskedelem elterjedése, az áru kézbevételének, megkóstolásának
varázsa most is él, nem is szólva az eközben létrejövő társadalmi érintkezésről.
Ráadásul a piac közeli termelőktől származó áruival, kevés szállítással és
csomagolással maga a fenntarthatósági spanyolviasz, amit csak újra fel kell
találni. Ezért a nemzetközi csarnoképítészet továbbra is virágzik, még olyan
modern arculatú városban és épülnek piaccsarnokok, mint Rotterdam. A piacok
építészete hazánkban is nagy hagyományokra tekinthet vissza, elég csak a
századfordulós Budapest kerületi vásárcsarnok-rendszerére gondolni, ami az
európai nagyvárosok között elsőként teremtett higiénikus, modern keretet a
piacok számára. A vidéki nagyvárosokban többnyire a szocializmus idején épültek
vásárcsarnokok, amik iparszerű igénytelenségükkel szinte "fekete lyukként"
változtatták környéküket igénytelené. Az elmúlt években legtöbb helyen ezek
pótlása, lecserélése történt meg. 

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


ELVESZETT KÖTÖTTPÁLYÁK

2021. november 30.
Több mint száz év után újabb magyar városban indult kötöttpályás közlekedés. A
napokban megnyitott hódmezővásárhelyi tram-train nem csupán hagyományos
villamos, hanem elővárosi vasútként a szomszédos Szegeddel is összeköti a
várost. A jó hír apropóján nézzük, milyen magyar városokban volt egykor villamos
vagy más városi vasút!

Pécs élettel teli főutcája villamossal és üres főutcája villamos nékül. Képek
forrása

A kötöttpályás közlekedés állapotának alakulása szorosan összefügg a városok
átalakulásával: a 19. század végétől, a városiasodás fénykorában gombamód
szaporodtak a villamosvasútak szerte a világon, így Magyarországon is. A
hatvanas évektől, a buszközlekedés és az autóforgalom miatti visszaszorulásuk
szorosan összefüggött a történelmi városok hanyatlásával. A
nyolcvanas-kilencvenes években kezdődött, villamosreneszánszként is emlegetett
folyamat pedig éppen ezeknek a településeknek az újraértékeléséről is szólt.
Különösen igaz ez Franciaországra, ahol 1980-ban három városban működött
villamos, míg ma ez a szám 29 (és három további jelenleg is épül). Ráadásul a
villamosépítés sosem önmagában álló folyamat, mindig komoly urbanisztikai
változások és felértékelődés katalizátora. Ez a folyamat hazánkban is
megkezdődött, elég csak a közelmúlt fejlesztéseire, a budai fonódó hálózatra, a
debreceni, szegedi új villamosvonalakra vagy éppen a tegnap átadott tram-trainre
gondolni. A hatvanas évekig viszont egy sor magyar városban működött ilyen
hálózat, bezárásuk máig ható problémákat okozott.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


SZEGED, AZ ÉPÍTÉSZETI VÁLASZ TRIANONRA

2021. november 26.
Szeged az 1920-as években egy egyetemet és egy püspökséget is befogadott. Ezek
elhelyezése egy tudatos városfejlesztési és regionális fejlesztési program
alapját képezte, ami egyfajta építészeti-városépítészeti válasz volt Trianonra.

Rerrich Béla pályaműve a Dóm térre, 1930-ból. A terv legnagyobb részben
megvalósult. Kép forrása

A trianoni békediktátum értelmében történt hatalomváltás elől mind a Kolozsvári
Egyetem, mind a Csanádi püspökség menekülni kényszerült. Kis kitérők után
mindkét intézmény Szegedre került, ahol az 1879-es árvíz pusztításai után a
Monarchia egyik legjelentősebb városfejlesztési munkái zajlottak, amik azonban
még nem voltak befejezve. Éppen a legfontosabb helyszín, az árvíz után elkezdett
Fogadalmi templom környéke mutatott még rendezetlen, falusias képet. Így ezen a
területen kezdődött a két háború közötti Magyarország talán legfontosabb város -
és egyben országfejlesztési projektje.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


TÍZ ÉV VÁLTOZÁSAI AZ UTCAKÉPBEN

2021. november 19.
A vezető internetes keresőcég kamerás autói tíz év után újra bejárták az
országot. Így az utcakép alkalmazás időcsúszkájának visszatekerésével jól nyomon
követhető az országban tíz év alatt bekövetkezett változás. Néhány érdekes
helyszínt mutatunk be.

A Margit körút 2011-ben és 2021-ben. Hatalmas változás, hogy az egykori Kohó-és
Gépipari Minisztérium 1970-ben átadott épületét  és a mögötte álló
gyárcsarnokokat 2014-ben lebontották, majd ott kiépítették a Széllkapu-parkot a
TSPC Mérnökiroda és a 4d Tájépítész iroda tervei szerint. 

A vezető internetes böngésző, a google 2011-ben kamerázta végig az országot,
utcakép alkalmazása számára. Noha a későbbi években (2012, 2014, 2018) is voltak
részleges frissítések, tavaly és idén nyáron újra nyakukba vették a
Magyarországot, így az alkalmazást használva a legfrissebb utcaképet láthatjuk,
de az "időcsúszka" funkció segítségével megnézhetjük, mennyit változott az adott
helyszín tíz év alatt. Így mindennél jobban, objektívebben lehet látni, hogy mi
történt az országban, az utcaképben, a közlekedési infrastuktúrában, a környezet
állapotában. Némileg megtévesztő, hogy tíz éve rossz időben, szomorú, hó nélküli
télen készültek a felvételek, a frissítések meg nyári időben. Ennek ellenére a
változás, a fejlődés szinte bármilyen helyen járva megdöbbentő, a falvaktól
kezdve a nagyvárosokon át Budapestig.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


DÍJAZOTT VÁR, DÍJAZOTT VÁRMENTŐ KÖZÖSSÉG

2021. november 12.
Az ország egy vadregényes szegletében, az Aggteleki-karszton található a
szádvári vár, aminek újjáépítői folyamatosan nyerik az építészeti díjakat. De mi
is történik a Szögliget feletti hegyen?

Az ország leghosszabb tereplépcsője vezet a várba. Kép forrása

A nagyközönség előtt kevésbé ismert vár történelmének legújabb fejezete 2006-ben
indult, mikor megalakult a Szádvárért Baráti Kör egy internetes fórumon. A
lelkes résztvevők évente három vármentő napot tartva tisztítják meg az óriási
területet a bozóttól, végzik a falak állagvédelmét. Ahogy lenni szokott, az
események szépen kibontakoztak: a vármentéshez az Aggteleki Nemzeti Park, a
helyi önkormányzat, a miskolci Hermann Ottó Múzeum is csatlakozott, sőt a
felvidéki Torna vármentőivel, a Castrum Thorna Polgári Társulással is
szakmai-emberi együttműködés alakult ki. Ami 2006-ban bozótirtásnak indult, az
az elmúlt évekre már komoly építészeti munkává nőtte ki magát: szükség volt a
falak szakszerű megerősítésére, a maradványokat felfűző, számos tereplépcsőt és
galériát magában foglaló munka elvégzésére. Az eredményeket látva a Nemzeti
Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) bevette Szádvárt a Nemzeti
Várprogramba. A cél nem a vár újjáépítése, hanem a képen is látható „egységes,
rendezett romkép" kialakítása volt, ami azért könnyen elképzelhetővé teszi, hogy
nézett ki a vár fénykorában. Ezt a munkát, Kelemen Bálint (KÖZTI) és Németh Zita
(NÖF) terveit díjazták a legszínvonalasabb magyar műemlékfelújításokért járó
ICOMOS-díjjal, és a napokban a Média Építészeti Díja Közönségdíjával. 

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


AKIK NEM FELEJTENEK: A BRIT HÁBORÚS TEMETŐK PÉLDÁJA

2021. november 05.
Az első világháborúban minden hadviselő ország igyekezett gondoskodni az elesett
katonák méltó sírhelyéről. Ezt a legmagasabb szinten a britek tették meg: minden
temető egységes stílusú, valóságos építészeti-kertépítészeti remekmű, és egyben
végtelenül szomorú helyszín.

A flandriai Tyne Cot temető 12 ezer katona sírját őrzi. Kép forrása

Az első világháború hatalmas veszteségei minden hadviselő ország társadalmát
sokként érték. Nem csupán az áldozatok száma volt megdöbbentő, hanem, hogy az
elesettek nagy részét nem tudták azonosítani, vagy éppen fellelni. Amennyire a
körülmények engedék, már a háború alatt komolyan foglalkoztak a katonatemetők
kérdésével: az Osztrák-Magyar Monarchia hadvezetése Otto Wagner tanítványaival
terveztetett szecessziós katonatemetőket Galíciában, de a francia Le Souvenir
français ("francia emlékezet") és a brit Commonwealth War Graves Commission is
igyekezett gondoskodi a sírkertek kialakításáról. A háborúba később belépett
amerikaiak a legtöbb esetben hazaszállítják elesett katonáikat, hogy az
Arlingtoni temetőben, vagy más kiemelt sírkertekben helyezzék őket nyugalomra.
Magyarországon a Honvédelmi Minisztérium foglalkozik a hadisírok gondozásával. A
hadisírok kérdése minden országban társadalmi üggyé vált, azonban a leginkább 
talán a volt Brit birodalom országaiban él még ennek a hagyománya, ahogy az
általuk gondozott sírkertek is a leginkább példaszerűek.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


A KRAKKÓI WAWEL, A LENGYEL BUDAVÁR (ÉS FEHÉRVÁR)

2021. október 31.
Ha valaki szeretné látni, milyen lehetett a középkori Buda, vagy a fehérvári
koronázótemplom, érdemes Krakkóba látogatnia. A lengyel királyok egykori
székhelye a magyar mintájára épült, viszont szerencsésen átvészelte a történelem
viharait. Ráadásul egymást érik benne a magyar emlékek is.

A budai vár reneszánsz kori állapotának rekonstrukciója és a Wawel udvara. Képek
forrása

Az egykori lengyel főváros feletti dombon emelkedő együttes nemzeti emlékezetben
betöltött szerepe olyan, mintha Magyarországon Esztergomot, Székesfehérvárt és
Budát egymás mellé helyeznénk - mindezt teljes épségben és sértetlenül. Noha
Lengyelországban nagyságrendekkel több építészeti emlék maradt meg, mint
hazánkban, az ő történelmük sem épp irigylésre méltó, sőt. A második világháború
alatt a Wawel Hans Frank német birodalmi főkormányzó székhelye volt, aki
távozásakor számos műtárgyat magával vitt, amik azóta sem kerültek elő. Ráadásul
a háború utolsó napjaiban a németek már behordták a robbanószereket, hogy
megsemmisítsék a lengyel történelem jelképét. Szerencsére a robbantásra nem
került sor, így ma is megcsodálható teljes egészében a rezidencia - mi magyarok
Krakkót nézzük, de a középkori Budát is láthatjuk.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


SUGÁRÚTBÓL AUTÓPÁLYA: A KOSSUTH LAJOS UTCA ÉS A RÁKÓCZI ÚT

2021. október 25.
A Kossuth Lajos utcát és a Rákóczi utat a századfordulós Budapest tervezői a
város reprezentatív sétáló és bevásárlóutcájának szánták, ma viszont városi
autópályaként és "hajléktalanszállóként" funkcionál.

Villamos, fasorok, gyalogosok: az Astoria a húszas években. Kép forrása

A főváros legfontosabb és egyik leghosszabb közlekedési tengelye az
Erzsébet-hídtól a Keleti pályaudvarig tart. Az egykori Kerepesi országút a mai
Astoriánál érte el a várost, majd szűk utcákban haladt tovább a Duna felé. A
századfordulós évek legfontosabb városrendezési kérdése volt az útnak a Dunával,
illetve az új Erzsébet-híddal való összekötése. Nagy bontások és építkezések
után alakult ki a fenti kép: a rendezett, elegáns Kossuth Lajos utca két sorban
a sarokkupolás bérpalotákkal. A nagyvárosias kiépítés az átalakuló Rákóczi úton
is folytatódott, egészen a Keleti-pályaudvarig, Budapest, sőt az ország egyik
fontos kapujáig. Az út mentén végig kávéházak, üzletek, mozik csalogatták a
nagyszámú sétálót. Ennek az állapotnak a hetvenes-nyolcvanas években egy sor
várostervezési hiba vetett véget: ma az út egy többsávos "városi autópálya",
ahol önszántából senki sem tartózkodik szívesen. Ennek következményei a rossz
színvonalú, vagy épp bezárt üzletek, a fuldokló fasorok, az árkádok alatti
szagok...

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


BUDAPEST, A MEGSKALPOLT VÁROS

2021. október 15.
Budapestet a lebontott kupolák városának is nevezhetnénk. Szinte minden
utcasarkot ilyen építmény hangsúlyozott, nagy részüket "elvitte a történelem",
vagyis a háborús ostrom és különösen az azt követő helyreállítás. A szocialista
építészet valósággal üldözte ezeket a tetődíszeket, hiszen nem volt funkciójuk.
"Csupán" a várost díszítették.

A Fonciére-palota kupolával és anélkül. Képek forrása

Mint az ismert Budapest az 1873-as egyesítés után épült ki igazi nagyvárossá. Ez
egybeesett a historizáló építészet és városépítészet virágkorával, ahol alapvető
volt az utcasarkok, kiemelt terek, látványtengelyek hangsúlyozása. Ez valóban
ellentétben állt a korábbi klasszicista építészet visszafogottságával,
szerénységével. Ne feledjük, hogy ez az időszak a kapitalizmus virágkora is,
amikor a biztosítótársaságok, bankok egymással versenyezve építették fel
székházaikat és bérházaikat, amikkel a cég stabilitását is ki akarták fejezni.
Ilyen a legnevezetesebb kupola-hiányhoz tartozó épület is, amit a francia
Fonciére-biztosítótársaság épített az akkori város talán legexkluzívabb pontján,
az Andrássy út elején. Ahogy a fénykor véget ért, az első világháború után
jelentkező modernista irányzatok számára a historizmus és a szecesszió első
számú közellenséggé vált, a homlokzati díszítéseket és különösen a tetőkre
épített, funkcióval soha nem rendelkező kupolákat hazugságnak, üres dísznek
tartották. Ebben volt is igazságuk, viszont éppen ezek az elemek adják egy város
hangulatát, építészeti értékeit - gondoljuk ma, mikor mindkét stílus újra
elismert és közkedvelt (hiszen bárki szívesebben lakna egy belvárosi
századfordulós házban mint egy panel-lakótelepen, ahol ilyen haszontalan
építészeti elemek kétségkívül nem lelhetők fel). 

A budapesti kupolák sorsát (amik építészeti értelemben egyébként nem kupolák, de
a köznapi használatot átvéve ezt alkalmazzuk a cikkben) az ostrom utáni
újjáépítés pecséltelte meg. Noha azért jópár megmaradt, jelentős részüket
elbontották. Most ebből a sokaságból mutatunk be néhány példát, ismertet és
kevésbé ismertet egyaránt.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


EGY ALFÖLDI VÁROS ÉPÍTÉSZETI MEGÚJULÁSA

2021. október 08.
Nagykőrös egyike jellegzetes építészetű alföldi mezővárosainknak. Az elmúlt
években szisztematikus felmérést követően tervszerűen és szabályozottan újultak
meg a város építészeti emlékei, amit új létesítmények egészítenek ki.

A város új piaca 2019-ben a megnyitás után, alul a korábbi állapot. Képek
forrása

Nagykőrös jellegzetes magyar mezőváros: a központban elhelyezkedő városias
középületeket, templomokat és lakóházakat földszintes, "parasztpolgár" házakból
álló negyedek veszik körül. Ez az építészeti kép igen sérülékeny, ahogy a
legtöbb városban, itt is átépítések, oda nem illő épületek bontották meg az
egységet. Ugyanakkor ez az épületállomány értékes és nagy potenciállal
rendelkezik (amit a felújított példák jól illusztrálnak). A megújulási folyamat
2013-ban indult, mikor Tényi András városi főépítész felkereste az Szent István
Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karát, és a hallgatók Prof. Kiss Gyula
vezetésével felmérték a város védett és potenciálisan védendő épületeit. Ennek
alapján készült el az értékkataszter, de a több szemeszterre kiterjedő munka
olyan elhanyagolt területekkel is foglalkozott, mint a piac környéke. A város
népszerű és forgalmas piaca ugyanis elképesztő állapotban volt, amint azt a
fenti képpár is mutatja. Az értékkataszter elkészítése után indult a felújító
munka.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


MEGNYÍLT A FELÚJÍTOTT FÜZÉRRADVÁNYI KASTÉLY

2021. szeptember 30.
Október első hétvégéjén újabb megújult kastélyt vehet birtokba a nagyközönség. A
Zemplénben található füzérradványi Károlyi-kastély és óriási parkja megéri a
látogatást, különösen a szomszédos füzéri várral együtt.

A csodálatos környezetben fekvő kastély. Kép forrása

A kissé eldugott helyen lévő, cserében viszont igazi hegyvidéki, felvidéki
hangulatot árasztó együttes a Zempléni - (más néven Tokaj-Eperjesi) hegység
közepén fekszik. A neoreneszánsz kastélyt óriási, 100 hektáros (vagyis
Városliget méretű) park veszi körül, ami fokozatosan beolvad a környező erdőkbe.
A kastélyhoz ráadásul védett fenyősor vezet. A park nagy részét már felújították
2014-16 között, a most átadott projekt a főépületet és közvetlen környezetét
érintette.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------

Szende András

tájépítész




MEGÚJULÓ NÉPI EMLÉKEK

2021. szeptember 25.
A műemlékek tulajdonosai gyakran panaszkodnak a felújítások magas költségeire, a
munkák nehézségére és elhúzódására. Különösen igaz ez a népi építészeti
emlékeknél, ahol egyre nehezebb hozzáértő mestert találni, a finanszírozást
megoldani. A négy éve indult Népi Építészeti Program ezeket a felújításokat
pénzügyileg és szakmailag is segíti. Már többszáz épület újult meg a program
keretében.

Kismányok (Tolna megye) parasztház, felújítás alatt. Kép forrása

A műemlékek tulajdonosai, potenciális beruházói részéről gyakran hangzik panasz,
hogy az ilyen módott védett épületek felújítása sok megkötéssel jár, nehézkes,
és ezért is költségesebb. Ebben részben van igazság, hiszen, sok országban a
műemléki védelem inkább értéknövelő tényező egy ingatlan esetében, ráadásul
hazánk a történelmi viharok miatt az európai átlagnál szegényebb történeti
épületekben. Ugyanakkor, főleg az elnéptelenedő falusi térségekben található
népi műemlék épületek esetén az állami beavatkozás, támogatás igenis szükséges.
Egy ilyen támogatási rendszer többcélú: maguk a felújítások is munkát teremtenek
a sokszor gazdaságilag hátrányos helyzetű településeken, továbbá mintát is
közvetítenek, és azt is bemutatják, hogy a régi népi épületek a 21. században is
lehetnek korszerűek, kényelmesek, sőt az újépítésű házaknál szebbek is. A
meglévő épületállomány fenntartása ráadásul egybevág a fenntarthatósági,
környezetvédelmi trendekkel is. 2018-ban indította el a Kormány a Teleki László
Alapítvány szervezésében a Népi Építészeti Programot évi 1,5 milliárd forintból
egy "pilot-év" után. A támogatás fő feltétele, hogy az épület megfelelő
előkészítés, kutatás után újuljon meg. Az alábbiakban a leglátványosabb,
legértékesebb munkák közül válogattunk. 

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


EGY AMERIKAI VÁROS ÉLETE ÉS HALÁLA

2021. szeptember 13.
Detroit városát a gépipar, majd az autógyártás tette naggyá, majd ennek válsága
után következett be az elképesztő visszaesés. Az ötvenes években még majdnem
kétmilliós városban ma hatszázezren élnek.

A Brush-park, a város elegáns lakónegyede 1881-ben és 2013-ban. Képek forrása

Detroit az amerikai városok tündöklésének, majd megdöbbentő bukásának
mintapéldája. A város a 19. század második felétől nőtt ki "amerikai módra": a
húszas években már milliós nagyváros volt, gépgyáraiban és az autógyárakban
százezrek dolgoztak a futószalag mellett, és további százezrek az ez kiszolgáló
ágazatokban. A városban a munkásnegyedek mellett fényűző villanegyedek, majd art
deco stílusú felhőkarcolók, színházak, mozik épültek. A csúcspont a második
világháború idején volt, ekkor itt volt - Roosevelt elnök szavaival - a
"demokrácia arzenálja", a várost lakói "motown"-nak, vagyis "motor town"-nak
becézték. A virágkornak két okból lett vége: egyrészt az autógyártás részben
áthelyeződött, részben automatizálttá vált, majd a japán és európai konkurencia
meggyengítette az amerikai autóipart, másrészt éppen a gépjárműközlekedés
elterjedésével megindult a városból való kiköltözés az egyre rosszabb hírű belső
területekről. Ennek az is oka, hogy az Egyesült Államokban jóval nagyobb a
mobilitás, mint Európában. Ha valakinek megszűnik a munkahelye, egyszerűen
átköltözik egy másik városba, illetve államba. Ma Detroit a "romlás virágát"
keresők szomorú zarándokhelye, egyfajta Pripjaty atomkatasztrófa nélkül.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


A MAGYAR PARASZTBAROKK

2021. szeptember 02.
A barokk az első globális stílus. Először fordult elő a történelemben, hogy
ugyanabban a szellemben építkeztek Peruban, Délkelet-Ázsiában vagy
Bajorországban, mint a szigetközi falvakban.

Mosonbánfalva (Apetlon, Ausztria) parasztbarokk tájház. Kép forrása

Talán kevésbé köztudott, de hazánk meghatározó, sőt, egyik "nemzeti stílusa" a
barokk. A történelem úgy hozta, hogy a török utáni újjáépítés és az általános
gazdasági fellendülés miatt a hagyományos magyar város - és falukép általában
ebben a stílusban alakult ki, és olyannyira jellemzővé vált, hogy a huszadik
században több konzervatív építész is ehhez a stílushoz visszanyúlva alkotott.
Kétségtelen, hogy az egész világra kiterjedő stíluson belül a magyar barokk
sajátos "ízt és zamatot" képvisel, úgy, hogy egyértelmű stílusbeli (és főleg
ideológiai) kapcsolat mutatható ki például a mexikóvárosi székesegyház bármelyik
magyar város központi terén álló templom között. Ennek a globális építészeti
stílusnak egyik leágazása a magyar falvakat többé-kevésbé máig jellemző
parasztbarokk építészet.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


BOCSKAITÓL AVRAM IANCUIG: EGY KOLOZSVÁRI TÉR ÁTALAKULÁSA

2021. augusztus 26.
A Bocskai teret a modern magyar Kolozsvár főterének szánták, végül a román
Kolozsvár reprezentációs színhelye lett.

Egy tér két oldala: a Kolozsvári Nemzeti Színház a törvényszékkel 1940 körül, és
Avram Iancu szobra, mögötte a román ortodox székesegyház. Képek forrása.

Kolozsvárnak - a helyiek szerint - két főtere van: az egyik a "magyar főtér",
vagyis a Mátyás király tér, a névadó szobrával és a gótikus Szent Mihály
templommal, a másik pedig a "román főtér": az Avram Iancu tér a román ortodox
székesegyházzal. Ma már talán kevesen tudják, hogy a "román főtér" eredetileg a
modern Kolozsvár legfontosabb, a magyar állam jelenlétét demonstráló
intézményeivel övezett, szépen parkosított Bocskai tér volt. 

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


A BUDAI VÁR ELSŐ REKONSTRUÁLT HELYISÉGE: A SZENT ISTVÁN TEREM

2021. augusztus 20.
Ma nyílik meg a Budai vár első rekonstruált helyisége, a Szent István terem. A
következőkben a terem létesítését, pusztulását és újjáépítését tekintjük át.

A terem képe. Forrás: Várkapitányság

A Szent István terem a budai vár századfordulós bővítésekor létesült egy
átgondolt koncepció keretében. Az Árpád-háznak, azon belül különösen Szent
Istvánnak kívántak itt emléket állítani, de demonstrálni is kívánták a magyar
iparművészet akkori fejlettségét is. Ezért a termet az 1900-as párizsi
világkiállításon építették meg először, ahol maga az egész mű, és több
közreműködő mester is díjakat nyert. A terem a második világháborúban teljesen
megsemmisült, kiégett, majd egész más belsőépítészeti elrendezés létesült a
Budapesti Történeti Múzeum számára. Több éves munka után ma a budai várnak ismét
van olyan helyisége, ami az 1945 előtti állapotot mutatja. 

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


RÉGI MAGYAR ÜDÜLŐHELYEK I. HERKULESFÜRDŐ

2021. augusztus 14.
Új sorozatunkban a régi magyar fürdőhelyeket, nyaraló-és telelőhelyeket mutatjuk
be. Elsőként az egyik legismertebbet és minden bizonnyal legmostohább
történelműt, a dél-erdélyi Herkulesfürdőt.

A város egyik szállodája, a Rezső-udvar egykor és ma. Képek forrása

Herkulesfürdő gyógyforrásait, mint neve is mutatja, már a rómaiak is ismerték,
viszont azt követő évszázadokban, egészen 1773-ig feledésbe merültek. Ekkor
fedezte fel újra egy bécsi orvos a gyógyhatását, és kezdődött el a fellendülés.
A közeli Al-Dunán át már jóval a vasútépítés előtt jól megközelíthető volt a
Cserna-patak völgye, itt épültek fel egymás mellé, mint a hagymahéjak, az egyes
korok épületei: a visszafogott reformkori negyed, majd a nagyvilági, Abbáziát és
az osztrák fürdőhelyeket idéző fürdőkomplexum, végül a szocialista Románia
betonmonstrumai. Ezt követte a legújabb idők "újgazdag" korszaka, számos új
panzió, szálloda létesült, míg a korábbi korok épületei látszólag érthetetlen
módon üresen pusztulnak.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


"AZ ÁLLAM ELVETTE, A NEMZET VISSZAKAPTA" - MEGNYITOTTÁK A FELÚJÍTOTT
NÁDASDLADÁNYI KASTÉLYT

2021. augusztus 07.
A frissen felújított nádasdladányi kastély nem csupán a nemzet és egy család
múltját és történelmét mutatja be, hanem építészeti ízlést, igényességet is
közvetít a látogatóknak.

A Nádasdyak szigetországi eredetére emlékezető angol stílusú kastély. Saját
felvétel.

A legtöbb magyar kastélyban a látogatás (Fertőd, Keszthely és Gödöllő
kivételével) a legutóbbi időkig szinte mindenütt egyforma tematikát követett:
egy furcsa időutazás keretében meg lehetett nézni a különféle méltatlan és
alkalmatlan funkciók (gyermekotthon, tsz-iroda, szociális otthon, stb) miatti
átalakításokat, az üres termeket, ahonnan a távozók szinte még a vezetékeket is
kitépték, majd az egykori berendezés egyetlen fennmaradt, féltve őrzött
darabját: egy kiskanalat vagy esetleg egy széket. Ezt követően sétálni lehetett
az elbozótosodott parkban, ahol a különleges matuzsálemeket körbenőtte az akác,
és esetleg fellelhetők voltak a kerti épületek romjai. 

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


ABLAKOK A BALKÁNRA

2021. július 30.
Budapest utcáit nyitott szemmel járva feltűnhet a homlokzatokat egyre jobban
uraló összevisszaság, amit elsősorban a szabályozatlanul zajló ablakcserék
okoznak. Mi ennek az oka? És mi lehet a megoldás?

A többitől eltérőre cserélt műanyag ablakok világörökségi (!) területen, az
Andrássy úton. Saját felvétel.

Az utóbbi években minden korábbinál jobban előtérbe kerül az épületek
hőszigetelése, beleértve a nyílászárókat is. Az ilyen munkákra - helyesen -
állami támogatás is igényelhető, hiszen közérdek, hogy ezek az épületek
korszerűek, viszonylag alacsony rezsivel fenntarthatók legyenek. Noha vannak
megoldások a régi ablakok szigetelőképességének javítására, az elmúlt években
egyre-másra tűnnek fel az egész országban, de különösen Budapesten (ahol a
legtöbb régi épület található) az igénytelenebbnél igénytelenebb új ablakok. A
helyzetet súlyosbítja, hogy társasházak esetében a csere csak néhány ablakot
érint, így a homlokzat folyamatosan egyre kuszábbá válik. A legtöbb belvárosi
kerületben az ilyenfajta csere tilos, de ez a helyzet is azt mutatja, hogy az
építési szabályok betartatásában komoly hiányosságok vannak.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


175 ÉV MAGYAR VASÚTI ÉPÍTÉSZETE

2021. július 20.
Hazánkban 175 éve, 1846. július 15-én indult a vasúti közlekedés. Az ehhez
tartozó infrastruktúra alaposan átformálta az országot, nézzük hogyan!

A biatorbágyi híres-hírhedt vasúti viadukt. Kép forrása

A vasútépítés alapvetően átformálta a települések, tájak arculatát,
hasonlóképpen az utóbbi évek autópálya-építéséhez. Hatása talán még utóbbiakhoz
képest is jelentősebb, ha belegondolunk, hogy a korábbi évszázadokban szinte
változatlan környezetbe kerültek bele a viaduktok, alagutak, töltések. Az
1868-ban létrehozott MÁV pedig nagy gondot fordított az állomások és egyéb
vasúti épületek egységes megjelenésére: ezért láthatunk Brassótól Sopronig ma is
ugyanolyan vasúti őrházakat, pályaudvarokat. Ráadásul a vasút a településeket
közvetve is megváltoztatta: olyan akkori kisvárosok indultak robbanásszerű
fejlődésnek, mint Szombathely vagy Szolnok. A vasút hiánya ugyanakkor jelentős
történelmi településeket is stagnálásra ítélhetett: Veszprém vagy Eger fejlődése
jelentősen lelassult a vasúti fővonal nélkül.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------

Szende András

tájépítész




SZIMBÓLUMOK A MODERN ÉPÍTÉSZETBEN

2021. július 04.
A modern építészetet a szemlélők gyakran (és jogosan) lélektelennek, üresnek
gondolják. Azonban számos példa van arra, hogy korunk épületei többletjelentést
hordoznak, tükrözik a hely szellemét, hagyományait.

"Dávid király hárfája" híd Jeruzsálemben. Kép forrása

Kritikusai gyakran vádolják a modern építészetet azzal, hogy kiüresedett
(illetve, hogy már eleve üres volt), és az építészetet a funkciók kiszolgálására
szűkíti. Való igaz, a "hagyományos modern" építészeti iskolák, például a bauhaus
kifejezetten elvetették nem csak a korábbi építészeti hagyományokat, hanem az
épületek mögöttes tartalmának megjelenítését is (például egy bauhaus jellegű
középület, templom sosem reprezentatív). Ez a merev hozzáállást már a modern
építészet hőskorában sem vették sok helyen komolyan, gondoljunk csak a két
világháború közötti magyar építészet számos szép és a magyar építészeti
hagyományba illeszkedő alkotására. A későbbi évtizedekben a posztmodern
mozgalmak fő célja ezen üresség megtöltése volt. A kortás építészet így már
kevésbé dogmatikus, számos példa mutatja, hogy a mai épületek többletjelentést
is hordozhatnak.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


KASTÉLY A RÓNÁN: A FRISSEN FELÚJÍTOTT SZABADKÍGYÓSI KASTÉLY

2021. július 02.
Békés megyében, a szántóföldek közötti "oázisban", hatalmas park közepén
található Ybl Miklós egyik remekműve, aminek felújítása a végéhez közeledik.

A frissen felújított kastély kerti homlokzata. Kép forrása

A kastélyt 1875 és 1879 között építette a Wenckheim-család, József és felesége,
Krisztina. Hét gyermekükkel a nyarakat töltötték itt, a téli hónapokat a mai
Szabó Ervin Könyvtárnak helyet adó családi palotában "vészelték át". Az osztrák
polgári család a török után, hadiszállításokért cserébe kapta meg szinte teljes
Békés vármegyét, és váltak magyar nemessé, többek között miniszterelnököt is
adva az országnak. A kastély tervezését nem kisebb építészre, mint Ybl Miklósra
bízták, így jött létre az ország egyik legnagyobb és sokak szerint legszebb
kastélya. A német neoreneszánsz külső modern belsőt takart: a kastélyban gáz-,
majd villanyvilágítás, telefon működött, a kertészetből kisvasút szállította a
terményeket a konyhára, a kertben lovaspálya, teniszpálya, úszómedence, sőt
kisrepülőtér szolgálta a család kényelmét. 

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


RÉGI IDŐK LAKÓTELEPE: A GÁZGYÁRI TELEP

2021. június 26.
Az Óbudai Gázgyár mellett bújik meg az üzem alkalmazottjainak telepe, amit a
gyáregyüttessel ellentétben kevesen ismernek, pedig a Wekerle mellett Budapest
egyik legérdekesebb lakótelepe.

Részlet a telepről. Kép forrása

Lakótelep... panel, elidegenedés, szociális feszültségek. Pedig a háború előtt
is épültek lakótelepek Magyarországon. Ilyen a győri Ágyúgyári lakótelep, de
hasonló a Wekerle, a MÁV megannyi tisztviselő és munkásnegyede, az ózdi Velence,
a diósgyőri Vasgyári kolónia, vagy a Zsil-völgy telepei. Ezt a folyamatot a
korszerűnek számító ipartörvények segítették, amik nem csak a munkaidőt, a gyári
juttatásokat szabályozták (és nem mellesleg hozzájárultak a gazdasági
fellendüléshez), hanem kötelezővé tették a nagyvállalatoknak a
munkáslakás-építést, sőt azt 1908-tól húsz évre adómentessé tették.
Természetesen amikor a Főváros felépíttette a gázgyárat 1913-ban, akkor
lakásokat épített nem csak a munkások, hanem a vezetőség számára is (a korabeli
szokásnak megfelelően a gyár két oldalára). A tervező a magyar szecesszió egyik
elfeledett alakja Almásy Balogh Lóránt volt.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


A BALATON KÉSŐ MODERN ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGE

2021. június 17.
A későmodern építészet számos közutálat övezte házat hagyott örökül. Értékes
alkotásait viszont az utóbbi években kezdjük felfedezni, ezek közül egész sor
található a Balaton-parton.

A badacsonyi Poharazó 1966 körül. Kép forrása

A későmodern építészet Magyarországon többnyire "nemszeretem" korszak: sokan a
kor elnyomó rendszerének betonba öntött megtestesülését látják ezekben az
épületekben (amit gyakran tévesen "szocreálnak" nevez a köznyelv), ráadásul a
felhasznált rossz minőségű alapanyagok miatt ezek a házak sokszor csúnyán
öregednek, műszakilag is elavultak. Ugyanakkor a "retró életérzés"
elterjedésével ez a korszak is egyre inkább divatba jön, és lassan értékeljük a
jó színvonalú alkotásait. Ezekből a "szerethető" épületekből egész sor található
a Balatonparton. 

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


ERDÉLYI RENESZÁNSZ KASTÉLYOK RENESZÁNSZA

2021. június 10.
Erdély-szerte jelentős építészeti emlékek állnak a végpusztulás szélén. Azonban
egyre több helyen figyelhető meg a megújulás is. Háromszék két, egymáshoz közeli
falvában egy-egy reneszánsz kastély éli napjainkban reneszánszát.

Miklósvár, Kálnoky-kastély. Kép forrása

A megújuló emlékek közé tartozik két székelyföldi, háromszéki falu kisebb
kastélya is. Az egymáshoz közeli Olasztelek Daniel-kastélyát és Miklósvár
Kálnoky-kastélyát az elmúlt években újították fel. Mindkét esetben az örökösök
megbízásából történtek a munkák és mindkét kastély idegenforgalmi célokat
szolgál. A miklósvári kastély ráadásul kiemelkedő közösségi központja a
környéknek. Ezek a kastély-felújítások önmagukon túlmutató jelentőségűek: nem
csak értékes épületek menekültek meg az enyészettől, hanem munkahelyek jöttek
létre (már az építkezés során is), és az idegenforgalmi fejlesztés jótékony
hatással van a környékre is, egy új, magas építészeti és üzletvezetési minőség
honosodik meg a környéken, ráadásul a tulajdonos Kálnoky-család kiterjedt
kapcsolatrendszere révén a vendégkör jó része is az európai vezető rétegek közül
kerül ki.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------

Szende András

tájépítész




101 ÉV, 10 KEVÉSBÉ ISMERT ÉPÜLET

2021. június 03.
A ma száz éve aláírt trianoni békeszerződésre tíz, kevésbé ismert épülettel
emlékezünk.

1. Vöröskő vára



A Kis-Kárpátok erdőségében megbújó vár. Kép forrása

Pozsonytól északra, a Prágába vezető út egyik hágója fölött, annak védelmére
épült az óriási vár. Ma is álló, reneszánsz formájára a Fugger-család építette.
A famíliának rengeteg érdekeltsége, bányája, földje volt a Felvidéken, bár
hozzáállásukat jól jellemzi, hogy nevükből származik a "fukar" szavunk. A
biztonságos, de meglehetősen rideg épületet a későbbi tulajdonosok, a Pálffyak
építették át, így a vastag falak könnyed és pompás barokk tereket rejtenek. 

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------

Szende András

tájépítész




101 ÉV, 10 ÉPÜLET

2021. május 27.
A lassan 101 éve megkötött trianoni békediktátum az egyéb veszteségek mellett a
magyar építészet számos jelentős emléke is a határokon túlra került. Ezek közül
nézzük a tíz legismertebbet, legjelentősebbet!

1. Pozsonyi vár A pozsonyi vár. Kép forrása   

A Pozsony látképét megkoronázó erőd az ország nyugati bejáratát őrizte, amire
szükség is volt, hiszen a magyar történelem korai szakaszában többször is innen
érte német támadás az országot. A vár (és a város) jelentősége Mohács után nőtt
meg, mikor fokozatosan az ország fővárosává vált. A négytornyos főépület ekkor
vált különös módon asszimetrikussá, ugyanis a délnyugati (Bécs felé eső)
toronyban őrizték a koronát, így azt külön megerősítették (ez az erősített
torony látható a képen balra). A törökvész elmúltával a várat barokk stílusban
építették át, viszont 1811-ben leégett. Évtizedekig a kiégett falak emelkedtek a
város fölé, csak a csehszlovák időszakban, 1953 és 1968 között építették újjá. 

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------

Szende András

tájépítész




A HAGYOMÁNYOS ÉPÍTÉSZET ÚJ ÚTJAI

2021. május 22.
A modern építészetelmélet szerint egy elpusztult épület újjáépítése
"szentségtörés". De mi a helyzet sosem volt "régi épületek" építésével? Az már
egyenesen az istenkáromlás esete! Nézzünk pár ilyen esetet!

New York, Seven at boerum lakóházak. 2014-ben épült. Kép forrása

A modern építészeti felfogás szerint, ahogy a történelem is, úgy az építészet is
egyenes vonalú fejlődést mutatott, míg eljutott a mai építészeti formanyelvig.
Ennek megfelelően egy régi, elpusztult épület újjáépítése, rekonstrukciója
"szentségtörésnek" számít. Ugyanakkor több esetben előfordul, hogy a megrendelő
régi stílusú épületet óhajt, és ennek megfelelően keres építészt. Ha sikerül
olyan tervezőt találnia, aki magas színvonalon tud "stílusban tervezni", nem
"újgazdag" gipszoroszlános ház születik, rossz arányokkal, silány anyagokból,
hanem egy adott korra megtévesztően hasonlító épület.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------

Szende András

tájépítész




PUSZTULÓ RENESZÁNSZ KASTÉLYOK

2021. május 13.
A múlt héten bemutatott megújuló borsi Rákóczi-kastélyon kívül számos reneszánsz
kastély várja sorsa jobbra fordulását a Kárpát-medencében. A legtöbb sajnos a
végpusztulás szélén...

A magyar reneszánsz építészet legtöbb emléke a mai határokon kívül található.
Ezek között több kastély, várkastély is van, különösen sok Erdélyben és a
Felvidéken. A felvidéki kastélyok legtöbbje viszonylag jó állapotban van (bár
itt is találni erősen romosodót), több éppen az elmúlt években újult meg,
viszont az erdélyi kastélyok állapota egy-két kivételtől eltekintve elkeserítő.
Pedig ezek az épületek valóban különleges emlékei a magyar kultúrának: akkor
épültek, mikor az ország közepe török hódoltság alatt pusztult, jelentős főúri
családok, a Rákócziak, Báthoryak, Bethlenek megbízásából.

A szentbenedeki Kornis-kastély 1940-ben és napjainkban. Képek forrása

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------

Szende András

tájépítész




MEGÚJULÓ SZÜLŐHÁZ: A BORSI RÁKÓCZI-VÁRKASTÉLY

2021. május 06.
A bodrogközi Borsi várkastélya nem csak építészetileg értékes: 1676 március
27-én emeleti sarokszobájában született II. Rákóczi Ferenc. A sokáig romosodó
épület felújítása ezekben a hónapokban fejeződik be.

 A várkastély főkapuja az egykori vizesárokkal. Képek forrása

Sátoraljaújhely központjától alig pár kilométerre, a határ túloldalán fekszik
Borsi. A falu szélén, egykor vízesárokkal körülvett szigeten áll a várkastély.
Az épületet a fejedelem dédanyja, Lórántffy Zsuzsanna építette át fényűző
reneszánsz kastéllyá, de rezidenciaként sosem használták. Rákóczi is csak
véletlen folyamán született itt, Zrínyi Ilona épp úton volt Munkácsról Regécre.
A kastély mindenesetre e véletlen miatt fontos szerepet játszik a magyar
emlékezetben. A "kuruc fészek" a XVIII. századtól főként gazdasági célokat
szolgált, de egyre rosszabb állapotba került, a XX. század elején egyik szárnyát
le is bontották. A már szinte romos épület helyreállítása 2000-ben kezdődött,
majd 2018-ban kapott nagyobb lendületet, mikor jórészt a magyar, kisebb részben
a szlovák kormány finanszírozásában 1,6 milliárd forintos projekt keretében
elkezdték a felújítást. Ez a munka ezekben a napokban fejeződik be, a kastély a
tervek szerint nyáron nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------

Szende András

tájépítész




BUDAPESTI FELHŐKARCOLÓGIA

2021. április 28.
Az egyre magasodó MOL-székház egyre erősebb vitákat generál. Ennek apropóján
nézzük, milyen felhőkarcoló-tervek, és kisebb-nagyobb toronyházak születtek az
elmúlt évszázadban Budapesten!

Gregensen Hugó 1927-es terve a Madách tér-Deák tér sarkára épülő felhőkarcolóról
(mellette jól látható az Anker-ház). Kép forrása

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------

Szende András

tájépítész




KÍNAI EGYETEMI KAMPUSZOK

2021. április 24.
Az elmúlt hetekben a Fudan Egyetem tervezett budapesti egysége kapcsán előtérbe
került a kínai felsőoktatás. Az alábbiakban bemutatjuk az utóbbi évek
legjelentősebb kínai egyetemi fejlesztéseit.

A Jiatong-Liverpool Egyetem központi épülete Szucsou városában. Kép forrása

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


KASTÉLY, TEMPLOM, VÁR - AZ IDEI ICOMOS-DÍJAS MŰEMLÉKFELÚJÍTÁSOK

2021. április 19.
Az UNESCO műemléki szervezete, az ICOMOS magyar bizottsága minden évben kiosztja
a legszínvonalasabb műemlék-felújításoknak járó díjat. Tekintsük át a díjazott
munkákat, illetve azok tervezőit, megrendelőit!

A máriapócsi katolikus templom a felújítás előtt és után. Képek forrása.

Címkék:
 * műemlék,
 * felújítás

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------


PÁRIZS ERDEJE VAGY ÜVEGTORONY: A NOTRE-DAME ÚJJÁÉPÍTÉSE

2021. április 14.
Ma két éve, 2019. április 15-én égett ki jelentős részben a párizsi Notre-Dame.
A székesegyház nem csak Párizs főtemploma, hanem a nyugati civilizáció egyik
jelképe is, ezért mind a pusztulást, mind az újjáépítést óriási figyelem,
felajánlások és szimbolikus lépések kísérik. A tűzvész utáni hónapokban vita
bontakozott ki az újjáépítés formájáról, vagyis, hogy megjelenjenek-e kortárs
kiegészítések, szerkezetek az épületen. A kezdetben ezt lelkesen támogató Macron
elnök valószínűleg a közvélemény hatására meghátrált: a templom szinte az utolsó
szögig a katasztrófa előtti állapotában épül vissza.

A tűzvész legnagyobb kártétele: a megsemmisült "párizsi erdő", vagyis a
tetőzetet tartó 13. századi (!) fa fedélszék. Alatta a boltozat külső héja. Kép
forrása.



2021. március 5. A francia kulturális és agrárminiszter ünnepélyesen közösen
megjelöli az első kivágandó tölgyfát a tetőszerkezet újjáépítéshez. Kép forrása.



Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------

Szende András

tájépítész




POZSONYBÓL BRATISLAVA - EGY VÁROS ÁTALAKULÁSA II. RÉSZ

2021. április 06.
Pozsony 1919-ben megkezdett átalakítása a második világháború után nagy
léptekkel folytatódott: az egykori magyar megyeszékhelyt szocialista nagyvárossá
kívánták formálni. Ehhez felépítették Európa legnagyobb, százezer ember befogadó
lakótelepét, amit egy híddal és egy gyorsfogalmi úttal kötöttek össze a
belvárossal, lebontva a történelmi város jelentős részét. A szocialista
(Cseh)szlovákia új jelképét az ország legelismertebb hídtervezője, a magyar
Tesár Árpád tervezte.

A pozsonyi vár előtt 2010-ben felállított Szvatopluk-szobor, szemben, a Duna
túlpartján Pozsonyligetfalu lakótelepe. Kép forrása.

Ahogy a sorozat első részében bemutattuk, közvetlenül az 1919-es cseh megszállás
után elkezdődött Pozsony átalakítása, igaz, a két világháború közötti időszakban
még kisebb, "emberarcúbb" léptékben. A második világháború után a szocialista
Csehszlovákiában ez a városátalakító folyamat a korábbihoz képest egész más
léptéket öltött, különösen a hatvanas évektől.

Címkék:
 * Pozsony,
 * városépítészet

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------

Szende András

tájépítész




NYUGATON A VÁROSKÉP VÁLTOZATLAN - REKONSTRUKCIÓK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN

2021. március 27.
Az első világháború sok egyéb terület mellett a műemlékvédelemben is éles
cezúrát jelent. Több országban ekkor megtörtént az, amit a civilizált korban már
elképzelhetetlennek tartottak: középkori épületek egész sorát, a történelem
viharait túlélt teljes városokat ágyúztak porig. Emiatt a békeidőben kialakult
elveket és gyakorlatot kellett felülírni és ezeket az épületeket újjáépíteni.

A belgiumi Ypres-Ieper középkori posztócsarnoka 1918-ban és napjainkban. Kép
forrása. 

A modern műemlékvédelem elvei már a XIX. század végére kialakultak. Ekkor vált
alapvetéssé, hogy a történelem során elpusztult épületek újjáépítése kerülendő
(ne feledjük, hogy ezek az elvek nem a történelem tépázta Közép-Európában, hanem
az épen maradt műemlékek óriási mennyiségével büszkélkedő Franciaországban,
Nagy-Britanniában és Németországban alakultak ki). Ezt az elvet az első
világháború írta felül, amikor a nyugati front mentén, Flandriában és
Franciaországban addig épen maradt középkori városok egész sora pusztult el. A
csaták végén nem volt kétséges, hogy ezeket az együtteseket minden változtatás
nélkül újjá kell építeni. Raádásul az érintett városok mind a háborúban nyertes
országok területén állnak, így a húszas évek ideológiájából következett, hogy a
"németek rombolását" helyre kell állítani - természetesen a konkrét épületek
lerombolásáért az antanthatalmak ugyanúgy felelősek voltak, de a történelmet a
győztesek írják.

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------

Szende András

tájépítész




A KÖZÉPKORI BÁRTFÁTÓL A MODERN MUNKÁSTELEPIG: TÍPUSHÁZAK MAGYARORSZÁGON

2021. március 21.
A közelmúltban több helyen lehetett olvasni, hogy az illetékes állami szervek
könnyen hozzáférhető típustervekkel segítenék az építtetőket, és közvetve
formálnák a magyar településképet. A szabványosított tervekkel kapcsolatban
általában a "Kádár-kockának" nevezett vidéki lakóházakra gondolunk, ugyanakkor a
típustervek alapján történő lakóházépítésnek hosszú múltja van Magyarországon.
Sok esetben nem is sejtjük, hogy amit turistaként fényképezünk, voltaképpen
típusház.

Bártfa világörökségi védelem alatt álló főtere. Kép forrása.

Nem is gondolnánk, hogy a típusházak mennyire meghatározzák Magyarország
építészeti képét: a török után újjáépített falvakat, a harmincas-negyvenes évek
családi házas telepeit mind-mind típusházak alkotják. Sőt, a Kádár-kockának
nevezett háztípus is jól mutatja, hogy egy-egy terv szinte önálló életre kelhet,
hogy elterjedjen az egész országban. Az új építkezéseket kívánja tipizálni, és
az említett Kádár-kockák korszerűsítéséhez kíván támpontokat adni a Lechner
Központ által most megjelentetett mintaterv-katalógus.

Ha a "típusterv" szót meghalljuk, azonnal a panelházak, vagy azok vidéki
változatainak tekintett "Kádár-kockák" képe jut eszünkbe. Azonban a tipizált
építkezésnek, történelmünk miatt is, nagy hagyománya van Magyarországon.

Címkék:
 * Magyarország,
 * városépítészet,
 * típustervek

Teljes cikk

--------------------------------------------------------------------------------

 * Első oldal
 * Előző oldal
 * 1
 * 2
 * Következő oldal
 * Utolsó oldal

Szende András tájépítész

Kortárs és történeti magyar építészet, urbanisztika és tájépítészet.