sostoierdo.hu Open in urlscan Pro
193.138.125.30  Public Scan

Form analysis
0 forms found in the DOM

Text Content

≡Open menu
 * Erdei kalendárium
    * Január
    * Február
    * Március
    * Április
    * Május
    * Június
    * Július
    * Augusztus
    * Szeptember
    * Október
    * November
    * December

 * Az erdőről általában
    * Az erdők szerepe, jelentősége
    * Miért különleges a Sóstói-erdő?
    * A Sóstói-erdő története
    * Régi cikkek, régi képek az erdőről
    * A természetes erdő
    * Az ültetvényszerű erdő
    * Az erdő szintjei
    * Az erdő belső foltjai
    * Az erdőért felelős szervek
    * Az erdő részei, tulajdonviszonyai
    * Közjóléti létesítmények
    * A kisvasút
    * Olvasnivalók, szakirodalom

 * Élővilág
    * Fák
    * Cserjék
    * Vadvirágok
    * Gombák
    * Emlősök
    * Madarak
    * Hüllők, kétéltűek
    * Lepkék
    * Szitakötők
    * Egyéb apró állatok

 * Az erdő védelme
    * Natura 2000
    * Az erdőjárás illemtana
    * Invázió az erdőben
    * Szemét az erdőben
    * Tűzbiztonság
    * Az erdei gyűjtögetés szabályai
    * Autóval az erdő ellen
    * Madárfiókák, állatkicsinyek – Ne szedd össze!
    * Felelős részvétel az erdőért
    * Erdőpásztor-program
    * Természetvédelmi létesítmények

 * Erdészet
    * Az erdőgazdálkodásról általában
    * Erdőművelés a mindennapokban
    * Erdőgazdálkodási kislexikon


VADALMA



Bőséges termés vadalmafa alatt - Nagy Tibor felvétele


Vadalma (Malus sylvestris)

A vadalma (Malus sylvestris) a Sóstói-erdő ritka és kevésbé feltűnő őshonos
elegyfája. Görbe törzsű, pikkelyesen repedező kérgű, szabálytalan koronájú
egyedei néha alig emelkednek ki a cserjeszintből. Szerény megjelenése miatt
jóformán csak április végi virágzása idején találhatunk rá. A vadkörtéénél
nagyobb, mintegy 2 centiméteres fehér virágai kis csoportokban nyílnak (a
szirmok háta és a bimbók rózsaszínnel futtatottak). Egyébként szinte minden
részében a kerti almához hasonlít, csupán termése jóval apróbb. Élettartama
ritkán haladja meg a 40 évet. A zöld vagy sárga színű, 1-4 centis, igen fanyar,
de rendkívül illatos gyümölcsök szeptember-októberben érnek, s lehullva
rendszerint nagy tömegben borítják a fácskák alját.

Az egész Sóstói-erdőben csupán néhány tucat termő példányáról tudunk (kizárólag
tölgyesekben). Ritkasága összefügghet azzal, hogy az üdébb termőhelyeket
részesíti előnyben, tehát az elmúlt évszázad talajvízszint-csökkenése és a klíma
szárazabbra fordulása biztosan nem tett jót neki. Másrészt, mivel kis tömegű,
girbegurba faanyaga sem jelent különösebb értéket (bár szép vörösesbarna, kemény
és nehéz, emellett kiváló tüzelő), általában az erdészeti beavatkozások során
sincsenek rá igazán tekintettel. Ráadásul a tarvágásos gazdálkodás esetén még a
megfelelő szándék esetén sem könnyű állva hagyni hagyásfának, mivel rendszerint
még az előmunkálatok során áldozatául esik a cserjeszint eltávolításának.

Ahol mégis előfordul, ott a vadalma érdekes színező eleme az erdőnek. Mint
árnyéktűrő, 10 méternél rendszerint alacsonyabb faj, a legalsó lombkoronaszint
változatosságához járul hozzá. Virágai beporzók sokaságát vonzzák, rendszeresen
és bőven termő gyümölcseit pedig a vad fogyasztja előszeretettel. Mivel a kis
almácskák különösen finom illatúak, megpróbálhatunk szörpöt, almaecetet
készíteni belőle, s pektintartalma miatt más gyümölcsökhöz keverve zselésítő
hatása van. A nyers, összezúzott gyümölcshúsnak külsőleg gyulladáscsökkentő
hatását jegyezték fel, a levelek florin nevű antibakteriális anyagot
tartalmaznak. A vadalmát emellett a nemes gyümölcs alanyaként használja széles
körűen a kertészet.



1 2 3 4 5 6 7 8
Bőséges termés vadalmafa alatt - Nagy Tibor felvétele
Vadalma virágzó hajtása - Szigetvári Csaba felvétele
Termésektől roskadozó vadalmafa - Szigetvári Csaba felvétele



1 2 3 4 5 6 7 8




MAGUNKRÓL




TÁMOGASS!




FÁK

 * Vadalma
 * Vadkörte
 * Tatár juhar
 * Madárcseresznye
 * Zselnicemeggy
 * Fehér akác
 * Kései meggy
 * Kocsányos tölgy
 * Mezei juhar
 * Bibircses nyír
 * Vénic szil
 * Korai juhar
 * Gyertyán
 * Mezei szil
 * Hegyi juhar
 * Fehér nyár
 * Csertölgy
 * Magyar kőris
 * Magas kőris
 * Kislevelű hárs
 * Nagylevelű hárs
 * Ezüsthárs
 * Mézgás éger
 * Törékeny fűz
 * Erdeifenyő
 * Feketefenyő
 * Vörös tölgy
 * Fekete dió
 * Fehér eperfa
 * Nyugati ostorfa
 * Mirigyes bálványfa
 * Zöld juhar