nfi.hu Open in urlscan Pro
185.187.72.123  Public Scan

Form analysis
0 forms found in the DOM

Text Content

Your browser does not support the video tag.




MAGYAR ANIMÁCIÓ 110

110 éve varázsol el minket a magyar animációs film. A műfaj korszakonként
alakuló történetének, máig velünk élő kiemelkedő alkotásainak és fontos
alkotóinak eredünk nyomába. Az emlékév során folyamatosan bővülő honlapunkon
bemutatjuk a legérdekesebb animációs technikákat, az animációs stábok munkáját
és a legendás filmműhelyeket is. Ugorjunk fejest a magyar animáció tengerébe:
„Kalandra fel, partner!”




I. MŰHELYEK


II. SOROZATOK


III. RÖVIDFILMEK


IV. MOZIFILMEK


V. TECHNIKÁK


VI. STÁBTAGOK


VII. KOCKAPONTOS


I.
MŰHELYEK

--------------------------------------------------------------------------------

A hazai animációsfilm-gyártás lázas pionírok egyszemélyes kezdeményezésein és a
szakmai műhelymunka alapjait lefektető magánvállalkozásokon keresztül nőtte ki
magát a nemzetközi hírnévig eljutó professzionális filmiparig.  


1

„Fények virradat előtt” új


2

Ki volt az első? új


3

Az elsők, amiket ma is láthatunk új


4

Hamarosan


5

Hamarosan


6

Hamarosan


7

Hamarosan


8

Hamarosan


9

Hamarosan


10

Hamarosan


11

Hamarosan


12

Hamarosan


13

Hamarosan


14

Hamarosan


15

Hamarosan


16

Hamarosan


17

Hamarosan


18

Hamarosan


19

Hamarosan
1


„FÉNYEK VIRRADAT ELŐTT”

--------------------------------------------------------------------------------

Komolyra forduló optikai játékok és egy szomorú sorsú feltaláló.

Európában már a mozi születése (1896) előtt is láthatott a közönség
rajzfilm-vetítéseket. Ezek közül a francia művész-feltaláló, Charles-Émile
Reynaud Optikai Színháza volt az, amely közvetlenül megelőzte a Lumière-féle
mozgóképet. A technikatörténetileg és művészileg is mérföldkőnek számító,
1888-ban szabadalmaztatott vetítőgépben Reynaud egy korábbi találmányát, a
praxinoszkópnak nevezett optikai játékot fejlesztette tovább. Az otthoni
használatra készített forgatható szerkezetben egy színpadi díszletbe ágyazva,
apró tükrökben elevenedtek meg a rajzolt figurák. 



Pörög a praxinoszkóp (Fotó: NFI)


Az 1892-től a századfordulóig a Musée Grévinben működő Optikai Színházban
tartott előadásokon a nézők már valódi mozgókép-vetítésekre váltottak jegyet.
Reynaud a saját maga által festett és vetített műsorának a Pantomimes
Lumineuses, azaz Fénylő pantomim címet adta.










A vetítőgép fényénél megelevenedő, pantomimmozdulatokkal mozgó jelmezes figurák
a Fények virradat előtt című magyar animációs rövidfilm főszereplői is. A
Reynaud-nak emléket állító munka Békési Sándor diplomafilmje, amelyet az
Iparművészeti Főiskolán 1985-ben (ma: MOME) készített. Azt a pillanatot örökíti
meg, amikor az utolsó néző is elhagyja a Pantomimes Lumineuses előadásoknak
otthont adó színháztermet. Ahogy a legenda tartja, Reynaud, amikor már nem
győzte, hogy újabb és újabb rajzfilmeket állítson elő, hogy felvegye a versenyt
a Lumière-fivérek tömegesen gyártott és vetített mozgóképfelvételeivel,
csalódottságában a Szajnába dobta több filmtekercsét és a vetítőgépét. 

Az 1892. október 28-án első ízben tartott Optikai Színház-előadás emlékére a
Nemzetközi Animációs Filmszövetség kezdeményezésére 2002 óta október 28-án
ünnepeljük az animáció nemzetközi világnapját.



BŐVEBBEN
2


KI VOLT AZ ELSŐ?

--------------------------------------------------------------------------------

A magyar animáció őskorszaka és úttörői.

A legelső magyar animációk (korabeli nevükön „trükkfilmek”) elvesztek, csak
visszaemlékezésekből és a korabeli híradásokból tudunk róluk.

Az animációs film legfontosabb magyar pionírja Kató-Kiszly István volt, aki 19
évesen, a Magyar Királyi Iparművészeti Iskoláról grafikusként kikerülve a
főváros fellendülő mozgóképiparában helyezkedett el, előbb díszlettervezőként,
majd 1957-es nyugdíjba vonulásáig trükkfilmkészítőként. Kató-Kiszly 1914-től
néhány évente új rövidfilmmel jelentkezett. A Zsirb Ödön (1914) és a Káposzta
Sári és Gulasch Miska szomorú története (1915) című filmjei a mozi egyik
ősforrását, a vásári attrakciók világát idézik.

A vicces című, idén éppen 110 éves Zsirb Ödön a mutatványosok állandó kellékét,
a zsírosbödönt választotta hőséül, a Káposzta Sári... pedig a vurstlik
képmutogatói által előadott szerelmi történetet dolgozta fel.

Kató-Kiszly korabeli stoptrükkös technikákat alkalmazó filmjei mellett a Kruppka
Filmlaboratóriumot alapító Kruppka András színpadi kabaréjeleneteket és a
mozgóképet ötvöző „kinemaszkeccseihez” is gyártott trükkfelvételeket – mai
kifejezéssel speciális effekteket. Az első világháború idején frontszínházat
működtetett Fejős Pállal, akivel a közös katonai szolgálatot követően sem
szakadt meg kapcsolata: az 1920-ban forgatott Pán, a Fekete kapitány és az
Újraélők díszlettervezőjeként segítette Fejős első játékfilmjeinek
megszületését. A világháborút követően Kató-Kiszly István elsősorban
reklámfilmek készítésével foglalkozott.







„Jólesik a puszi nagyon, de csakis Haidekker padon!”

Első színes, hangos rövidfilmjét, a sziluettanimációs technikával készített
Bogárorfeumot követően 1932-től Kató-Kiszly neve a korabeli infotainmenttel, a
kultúrfilm műfajjal fonódott össze. A főváros megbízásából több mint 250 rövid
oktatófilmet gyártott, majd a második világháború idején az igen népszerű Rajzos
Híradók 115 epizódját készítette. Ezekben a háborús események ismertetésén túl
kultúrtörténeti témákat is feldolgozott. Kató-Kiszly önéletírása szerint –
amelyet a Filmarchívum Könyvtára őriz – a nézők 85 százaléka a Rajzos Híradók
miatt járt moziba, aminek köszönhetően megduplázták a tiszteletdíját.



Kató-Kiszly István (Fotó: Vásárhelyi István: Trükkfilm – Rajzfilm – Árnyfilm –
Bábfilm, 1962)

Magyarországon a legelsők között készített „rajzos trükkfilmet” Gábor Móric
festőművész is, aki egy 1959-es újságcikkben az 1909-es évet említi, amikor mint
pályakezdő képzőművész kipróbálta magát a rajzfilmkészítőként. Noha pályáján
csak rövid kitérőt jelentett a mozgókép, és filmjei mind elvesztek, az egykori
Vidámpark elődjeként működő Angol Parkban bemutatott vidám filmecskék a művész
visszaemlékezése szerint „derűs hatással" voltak a nézőkre. Első filmjében a
korszak futballőrületét lovagolta meg:

„Az akkor is már százezreket hódító sport fogott meg elsősorban. Így egy
sportjelenet megörökítését határoztam el, az akkor legendás hírű Schlosser
Imrével és a másik híres futballprimadonnával, Bródy Sándorral. Sok-sok száz
képet kellett róluk rajzolnom, pedig csak kis jelenetről volt szó: a két
labdarúgó végigfutott a pályán, és a győztes gól bejutott az ellenfélkapujába.”
(Hétfői Hírek, 1959. április 20.)

3


AZ ELSŐK, AMIKET MA IS LÁTHATUNK

--------------------------------------------------------------------------------

Az animációs film kezdetei: amatőrfilmek, krétabeszéd és villámrajz.

1Az első teljes egészében fennmaradt animációs szekvencia egy 1915-ből való
gunyoros propagandafilm. A rajzfilmek őse alcímet viselő, ismertlen alkotó által
készített Harctéri karikatúrákban a mechanikusan kirajzolódó „orosz offenzíva”
során a délceg magyar és német, illetve az őket „libikóka-párbajra” kihívó
roskatag orosz, papírból kivágott figurák fordulnak egymás ellen.

2Vértes Marcell grafikusművész az 1918 augusztusa és 1919 márciusa között az Est
Híradó számára készített mozgóképes politikai karikatúrákat. A híradófilmek
végén A hét humora című, közéleti témákra reflektáló szatirikus rajzaiban Vértes
a korabeli vásárok standup-szerű színpadi előadástípusát, a „krétabeszéd” (chalk
talk) és a „villámrajz” (lightning sketches) műfaját adaptálja mozgóképre.
Könnyed vonalvezetésű rajzaiban több alkalommal is él a korabeli nézőket
lenyűgöző stoptrükk technikával, ilyen az 1918-as A béke angyala, valamint
1919-es A milliomos kövér ember.










3A legkorábbi, teljes egészében fennmaradt magyar animációs hangosfilm Szegedi
Szűts István grafikusművész Légi titánok című nyolcperces rajzfilmje. A madarak
vidám táncát absztrakt elemekkel vegyítő fekete-fehér kisfilmet 1933-ban
Londonban mutatták be, fülbemászó zenéjét Ránki György szerezte.



Légi titánok



4

Valker István Temesvárott készítette a Polly Tricks című, három kisfilmből álló
sorozatot (Sztepptánc, 1934; Bajor tánc, 1936; Orosz álom, 1938). A filmek
főszereplője egy ügyesen táncoló és harmonikázó kislány, Polly Ági,
finanszírozója pedig az édesapja, egy gazdag temesvári harisnyagyáros, Pollák
Géza volt, aki semmilyen anyagi áldozattól nem riadt vissza, hogy kislányából
színésznőt csináljon. 



Polly Tricks


A filmben az élő szereplő rajzolt karakterekkel együtt jelenik meg – akárcsak
Walt Disney  első sorozata, az Alice komédiák (Alice Comedies, 1923–1927)
címszereplője (ennek szintén van hazai vonatkozása, mert a magyar származású
Margaret Winkler a producere). A magyar "Shirley Temple"-ként is emlegetett
Polly Ági (és bőkezű édesapja) 1945-ben, immár fiatal színésznőként még egyszer
visszatért a romokban heverő magyar filmgyártás színterére, ezúttal egy három
nyelvi verzióban leforgatott zenés vígjátékkal (Hazugság nélkül, r: Gertler
Viktor), hogy aztán mindketten nyomtalanul tűnjenek el a magyar filmgyártás
süllyesztőjében. (Bővebben: Polly Ági a sztár, Valker István a sztárcsináló)



Polly Ági (Fotó: NFI)
Polly Ági (Fotó: NFI)
Polly Ági (Fotó: NFI)
Polly Ági (Fotó: NFI)
Polly Ági (Fotó: NFI)
Polly Ági (Fotó: NFI)
Polly Ági (Fotó: NFI)
Polly Ági (Fotó: NFI)
Polly Ági (Fotó: NFI)
Polly Ági (Fotó: NFI)
Polly Ági (Fotó: NFI)
Polly Ági (Fotó: NFI)
Polly Ági (Fotó: NFI)



5

Az 1930-as években már működő amatőrfilm-mozgalom tagjai közül Zsellér Lipót
vagy Vásárhelyi István bábanimációi (Aqua Vitae, 1940) már nemzetközi
filmfesztiválok programjában szerepeltek. Az Aqua Vitae a legkorábbról
fennmaradt magyar szerzői bábfilm.

61941-ben készült el az első gyerekeknek szánt animációs film. Pósa Lajos A kis
balta című verses meséjét adaptáló bábfilm egy elemi iskolásoknak készített
oktatófilm. A film operatőre és rendezője Tubay László, a bábfigurákat
Zachradnitzky Sándor tervezte és animálta.



A kis balta




II.
SOROZATOK

--------------------------------------------------------------------------------

A legelső rajzfilmsztárok a hatvanas évek elején tűntek fel. Az előbb a
mozivásznakon, majda tévéképernyőkön rendszeresen feltűnő sorozatok milliókhoz
jutottak el. 


20

Az első: Peti új


21

„Emberek vagyunk” – Gusztáv új


22

A csacsika család – Mézgáék új


23

Hamarosan


24

Hamarosan


25

Hamarosan


26

Hamarosan


27

Hamarosan


28

Hamarosan


29

Hamarosan


30

Hamarosan


31

Hamarosan


32

Hamarosan


33

Hamarosan


34

Hamarosan


35

Hamarosan
20


AZ ELSŐ: PETI

--------------------------------------------------------------------------------

A modern technikával ismerkedő kisfiú.

A Peti az első magyar animációs filmsorozat, amellyel eleinte csak a mozikban
találkozhattak a gyerekek. A Macskássy Gyula és Várnai György nevéhez fűződő,
1962-ben bemutatott tudományos-fantasztikumba hajló meseszéria címszereplője a
modern technikai civilizációval ismerkedő kisfiú.

Galériánkban a Filmarchívum által őrzött Macskássy-hagyatékban található
hátterekből és képes forgatókönyvekből válogattunk:



Peti és a varázsgömb festett háttér (Fotó: NFI)
Peti háttér (Fotó: NFI)
Peti háttér (Fotó: NFI)
Peti háttér (Fotó: NFI)
Peti és a láthatatlanság (Fotó: NFI)
Peti háttér (Fotó: NFI)
Peti és a láthatatlanság festett háttér (Fotó: NFI)
Peti háttér (Fotó: NFI)
Peti háttér (Fotó: NFI)
Peti és a gépember, 1961 (Fotó: NFI)
Peti és a varázsgömb (Fotó: NFI)
Peti és a gépember (Fotó: NFI)
Peti, Kati, Félix modell lap (Fotó: NFI)
Peti, Félix modell lap (Fotó: NFI)
Peti modell lap (Fotó: NFI)
Peti (Fotó: NFI)


21


„EMBEREK VAGYUNK” – GUSZTÁV

--------------------------------------------------------------------------------

A moziban már a főcímzene alatt kitört a tapsvihar.

Az első rajzfilmsorozat, amely már a felnőtt közönséget célozta meg, a mozikban
a híradó után, a nagyfilm előtt kísérőfilmként vetített Gusztáv volt. Az
1964-ben debütált, rögtön közönségkedvenccé vált széria népszerűségét jelezte,
hogy a beszámolók szerint amint felcsendült fülbemászó főcímzenéje, a nézőtéren
élénk tapsvihar tört ki:







A sorozat koncepciójáról az ötletgazda-rendező Nepp József így vallott: „Az
ilyen apró hibák, amelyeket a főhős a sorozatban elkövet, minden emberrel
előfordulhatnak. Ilyenkor azt szoktuk mondani „hát emberek vagyunk”. A sorozat
mondanivalóját, úgy érzem, ez a vállrándítással kísért mondat fejezi ki
legjobban, ez az a vezérszál, amely az egyes történeteket összeköti.” (Nepp
József, 1966)



Bővebben

Gusztáv lefogy
22


A CSACSIKA CSALÁD – MÉZGÁÉK

--------------------------------------------------------------------------------

Mézgáék a magyar Flinstone-családként vonultak be a köztudatba.

A hatvanas évek legvégén induló televíziós sorozatfilm-gyártás ikonikussá vált
darabja a 25 perces epizódokból álló, három évadot megélt Mézga család sorozat.
A kabaréfilmes jellegű Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai
(1968–1969); a sci-fi műfajú Mézga Aladár különös kalandjai (1972), valamint a
folytatásos kalandfilmként működő Vakáción a Mézga család (1978) főszereplői az
alábbi, a sorozat humorához illő, szellemes szöveggel „mutatkoztak be” az
újsághasábokon, mielőtt az első részek a tévé-képernyőkre kerültek volna 1968
karácsonyán:

„Nevem: Mézga Géza. Foglalkozásom: adminisztrátor. Születtem: Budapesten, a
Pannónia Filmstúdióban. Atyám: Nepp József. Anyám nincs, ugyanis miként Pallas
Athene Zeus fejéből, úgy pattantam ki én is, mint gondolat, atyám fejéből.
Persze, amikor majd a tv-képernyőn látnak, nem egyedül leszek. Velem tart a
családom is. Nejem, Paula, pénztárosnő egy budapesti italboltban. Lányom,
Kriszti, teenager, de már nőnek érzi magát. Fiam, Aladár, még általános iskolai
tanuló, de ahhoz képest már elég nagy gazfickó. A családhoz tartozik Kriszta
macskája, Maffia, „aki” (mint ahogy ezt már Kipling is megírta a macskákról) nem
barátkozik. A Blöki nevű kutya Aladáré. Az állandó kísérleti nyúl szerepét tölti
be fiam mellett. Aladár ugyanis rajta próbálja ki „újításait”, de ez fikarcnyit
sem csökkenti a kettejük közti nagy megértést. Van egy dr. Máris nevű
szomszédunk, aki sátáni külseje ellenére is nagyon szelíd lélek, megadással tűri
családom minden őrültségét. Elfelejtettem ugyanis mondani, hogy mi, Mézgák,
valamennyien kicsit bolondosak vagyunk. No, nem közveszélyesen, csak amúgy
mulatságos módra. Egyébként abban különbözünk más hasonló családoktól, hogy noha
a jelenben élünk, van egy utódunk, egy ük-ük, vagy talán „köb”-unokánk, öcsi,
aki a késői jövőben, a harmincadik században él, s akivel rádió útján állandó
kapcsolatot tartunk.” (Film Színház Muzsika, 1968)










III.
RÖVIDFILMEK

--------------------------------------------------------------------------------

A magyar animáció története bővelkedik a stílusukban, témájukban, technikájukban
homlokegyenest eltérő, a maguk nemében egyedülálló rövidfilmekben, amelyek
nemzetközi hírt szereztek alkotójuknak és a magyar animációnak. Az egymástól
nagyon eltérő hangokra, alkotói megközelítésekre hozunk 15 különböző példát a
megrendelésre készült reklámfilmtől a szerzőirövidfilmig. 


36

Az Unicumtól a hashajtóig – világszínvonalú reklámok új


37

Két bors ökröcske és egy mihaszna köcsög új


38

Újhullámos rajzfilmek: A ceruza és a radír, Párbaj. új


39

Hamarosan


40

Hamarosan


41

Hamarosan


42

Hamarosan


43

Hamarosan


44

Hamarosan


45

Hamarosan


46

Hamarosan


47

Hamarosan


48

Hamarosan


49

Hamarosan


50

Hamarosan


51

Hamarosan
36


AZ UNICUMTÓL A HASHAJTÓIG – VILÁGSZÍNVONALÚ REKLÁMOK

--------------------------------------------------------------------------------

A háború előtti korszak különösen ragyogó gyöngyszemei az animációs reklámfilmek
– zseniális alkotóik az alkalmazott műfajban is rendkívüli igényességgel és
eredetiséggel dolgoztak.

A Macskássy Gyula nevével fémjelzett, 1930-40-es évekből fennmaradt színes
animációs reklámfilmek a legváltozatosabb technikákkal készültek, találunk
köztük klasszikus rajzanimációt, báb- és tárgymozgatásos stoptrükkfilmet is.
Gyönyörűen ragyogó színüket az úttörő Gasparcolor-nyersanyagnak köszönhették. A
háromrétegű nyersanyag technológiáját, az ún. Gasparcolort egy magyar
vegyészmérnök, Gáspár Béla találta fel 1931-ben, Berlinben. Később ez lett az
alapja a világhírű Technicolor technológiának. 

A reklámfilmek egyediségét jelzi, hogy a legtöbb önálló történetet és címet is
kapott, akárcsak egy fikciós kisfilm. Mai szemmel nézve szokatlan, a korban
divatos megoldás, hogy az alkohol-, cigaretta- és gyógyszerreklámok is bájos,
meseszerű történetbe ágyazódnak.

Boldog király kincse (1936): Nikotex cigaretta








A szerelmes masiniszta (1938): epedarugós matrac






Izzó szerelem (1939): Tungsram-égő










A szerencsés flottás (1942): Zwack Unikum








Estétől reggelig (1942): Darmol hashajtó








Pezsgő ritmusok (1942 körül): Törley pezsgő








Két kicsi szem (1948): Artin hashajtó







37


KÉT BORS ÖKRÖCSKE ÉS EGY MIHASZNA KÖCSÖG

--------------------------------------------------------------------------------

Az 1956-os év mérföldkő a magyar animáció történetében, melyet két kiemelkedő
animációs mesefilm mozibemutatója keretezett.

Az akkoriban szokatlanul hosszúnak számító, egyenként közel félórás filmek, a
Két bors ökröcske című rajzfilm és a Mese a mihaszna köcsögről című bábfilm a
korszak kimagasló produkciói voltak. Messze túlléptek az ötvenes évek első
felének meseanimációit jellemző ideológiai sematizmuson, és már előrevetítették
a következő évtizedek magyar animációs sikereit.

A Két bors ökröcske Macskássy Gyula rendező vezetésével készült, a székely
népmesén alapuló film forgatókönyvén az ekkor már Budapesten élő Tamási Áron
erdélyi származású író is dolgozott. A lírai hangulatú mesefilm varázserejű
címszereplőit Szabó Szabolcs tervezte. A film látványvilágában a később
Hollandiában nemzetközi karriert befutó Kozelka Kálmán trükkoperatőr által
kikísérletezett, térhatású képkompozíciók és az erdélyi népi díszítőművészet
elemei ötvöződnek. A nagyívű szimfonikus kísérőzenét Ránki György írta. A
filmet 1956 januárjában mutatták be.

A bábfilmes stáb 1956 karácsonyán ajándékozta meg a nézőket az Imre István által
rendezett és Mészöly Miklós által írt Mese a mihaszna köcsögről című humoros
bábmesefilmmel. A film bábfiguráit – köztük a címben szereplő, iszonytató
méretűre dagadó füles csuprot – Falus Éva grafikus tervezte.

Az alábbi galériában a két film készítése közben született fotókból válogattunk:

Csermák Tibor és Molnár László festők A két bors ökröcske háttereit festik, 1955
(Fotó: MTI Fotó/Magyar Fotó: Bányász Anni)
Macskássy Gyula, Csermák Tibor és Molnár László A két bors ökröcske háttereinek
készítése közben, 1955 (Fotó: MTI Fotó/Magyar Fotó)
Kamarás Alfrédné, a Filmgyár munkatársa és Csermák Tibor festő A két bors
ökröcske forgatásán, 1955 (Fotó: MTI Fotó/Magyar Fotó: Bányász Anni)
Jávorszky László operatőr, Imre István rendező A hiú cserépköcsög című bábfilm
forgatásán, 1956 (Fotó: MTI Fotó/Magyar Fotó: Bartal Ferenc)
Imre István rendező beállítja a fazekasmester bábuját a díszletbe A hiú
cserépköcsög forgatásakor, 1956 (Fotó: MTI Fotó/Magyar Fotó: Bartal Ferenc)





38


ÚJHULLÁMOS RAJZFILMEK: A CERUZA ÉS A RADÍR, PÁRBAJ.

--------------------------------------------------------------------------------

Szórakoztatás vs. társadalmi mondanivaló – vagy mindkettő egyszerre?

„Évtizedeken át rányomta bélyegeit erre a műfajra Walt Disney művészete, aki
bájos, édeskés, kizárólag szórakoztatásra törekvő filmjeivel iskolát teremtett,
s a maga módszereivel tökéleteset is alkotott. Az ellenhatás azonban szinte
törvényszerűen következett: stílusban, jellegben, formában – mindenekelőtt pedig
tartalomban! – eltávolodni tőle, s új módon kifejezni a megváltozott világot.
(…) A legjelentősebb változást a műfaj tematikai határának kitágulása hozta; az
a felismerés, hogy ez a műfaj kiválóan alkalmas fontos társadalmi problémák új
aspektusból történő kifejezésére is. A modern grafika, a korszerű karikatúra
jegyeinek felhasználásával tömören, plasztikusan, szórakoztatóan és közérthetően
képes elmondani súlyos fogalmakat úgy, hogy nézőjét a földi realitásból más
szférába, új világba, kissé a szürrealitásba ragadja.” (Macskássy Gyula,
Filmvilág, 1963)

Ennek a megújulásnak, azaz a magyar animációs újhullámnak megkerülhetetlen
darabja Macskássy Gyula és Várnai György két 1960-as rövidfilmje, A ceruza és a
radír, valamint a Párbaj.

A ceruza és a radír



IV.
MOZIFILMEK

--------------------------------------------------------------------------------

A hetvenes évek eleje óta készülnek Magyarországon egész estét betöltő animációs
mozifilmek. A bemutatásuk idején milliós nézőszámot produkáló, máig nagy
közönségkedvencek, mint a Macskafogó vagy a Lúdas Matyi mellettaz olyan újszerű,
formabontó kultfilmek, mint a Habfürdő vagy a Fehérlófia, megelőzték a korukat. 


52

Forradalom pop art stílusban: János vitéz új


53

Lúdas Matyi, a rekorder új


54

Animációs musical születik – Habfürdő új


55

Hamarosan


56

Hamarosan


57

Hamarosan


58

Hamarosan


59

Hamarosan


60

Hamarosan


61

Hamarosan


62

Hamarosan


63

Hamarosan


64

Hamarosan


65

Hamarosan


66

Hamarosan


67

Hamarosan
52


FORRADALOM POP ART STÍLUSBAN: JÁNOS VITÉZ

--------------------------------------------------------------------------------

Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóját 1973-ban az első magyar egész estés
animációs filmmel ünnepelték.

Az első magyar egész estés animációs filmet, a János vitézt a Pannónia
Filmstúdió Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készítette. A film
különleges látványvilága a szecesszió, a pop art és a magyar népi
díszítőművészet sajátos ötvözete. Káprázatos színei, pszichedelikus formái,
szimbolikus tartományokon átívelő, road movie-szerű cselekménye miatt gyakran
állítják párhuzamba az 1968-ban készült Beatles-animációval, a rajzfilmes
esztétikát megújító Sárga tengeralattjáróval.

„Ehhez a munkához eleve csak úgy lehetett hozzáfogni, hogy közben mélységesen
tiszteletben tartottuk a költő világát. Minden egyes jelenet megfogalmazásakor
arra kellett törekedni, hogy a költő is rábólinthasson a szövegben rögzített
képsorokra. Hihetetlenül nehéz és felelősségteljes munka ez; együtt dolgozni a
több, mint száz éve halott alkotóval, úgy mintha egy élő költővel írnánk együtt
a szöveget. (…) A rajzfilm János vitéze nemcsak az 1840-es évek közepének
Petőfijét képviseli, hanem az egész Petőfi-életművet, az 1848–49-es, harcos,
forradalmár-politikus Petőfi gondolatait is. (…) Sikerült letisztítani róla
mindazokat a hamisító retusálásokat, amelyek a múlt század végén és később,
valamiféle habkönnyű tündérmesévé, könnyes, mosolygós népszínművé igyekeztek
szelídíteni a költő gondolatait.” (Jankovics Marcell, Film Színház Muzsika,
1972)













Bővebben





János vitéz
53


LÚDAS MATYI, A REKORDER

--------------------------------------------------------------------------------

A második magyar egész estés animációs mozifilm rendkívüli nézőszámot produkált
a mozikban: két és fél millió néző volt rá kíváncsi. 

Dargay Attila első egész estés filmje, a Lúdas Matyi bővelkedik a sziporkázóan
humoros jelenetekben és az emlékezetes karakterekben. Kivált a film
karikaturisztikusan elrajzolt negatív szereplői váltak a mai napig velünk élő
kulturális mémmé, mint a testes Döbrögi vagy a sasorrú Ispán. Dargay Fazekas
Mihály elbeszélő költeményének rajzfilmre való átültetéséről, és a film
emlékezetes nyitójelenetéről így vallott:

„Nagy fejtörést okozott nekem Döbrögi alakja. Mert mi történik? Egy életerős fiú
jól elpáhol egy öregembert.

A társadalmi hátteret, ami értelmezi a verést, a rajzfilm nem nagyon képes
érthetően és a kényszeredettséget elkerülve ábrázolni.

Ezért Döbrögit másképpen kell megmutatni, és én azt találtam ki, hogy Döbrögi
szórakozásból lövöldözi halomra az erdő békés állatait. Nos, ezért büntetni
kell, és ezért jár a verés. Megjegyzem, nem olyan látványos ez a megverés, sem,
inkább csak jelzés. Sajnos manapság, a brutális jeleneteket mutató filmek
dömpingjében erre nagyon kell vigyázni, hogy mindenáron elkerüljük az agressziót
és ne essünk a felszínesség csapdájába.” (Dargay Attila, Gyermekünk, 1987)



Bővebben�





Lúdas Matyi
54


ANIMÁCIÓS MUSICAL SZÜLETIK – HABFÜRDŐ

--------------------------------------------------------------------------------

Kovásznai György első és egyetlen egész estés filmje az egyik legkülönlegesebb
színfolt a hazai és a nemzetközi animációs palettán, amely mára komoly
rajongótáborra tett szert.  

1977 nyarán így számolt be a Közhírré tétetik, a Pannónia Filmstúdió belső
szakmai hírlapja Kovásznai György első egész estés animációs mozifilmje, a
Habfürdő (munkacímén A hallgatás beleegyezés) előkészületeiről:

„Kilenc nap alatt eredeti helyszíneken, szereplőkkel és kellékekkel eljátszattuk
a film cselekményét, s ezt fotófelvételeken örökítettük meg. A kb. 8 000 db
fekete-fehér nagyítás két hét alatt készült el. A fényképek alapján alakítja ki
a rendező és Juhász Sándor, a rendező főmunkatársa a képes forgatókönyvet,
később pedig az animátorok munkáját segítik majd a felvételek.”







Az alábbi galériában Juhász Sándor képzőművész–animációs rendező hagyatékában
található képes forgatókönyv lapjaiból szemezgettünk. A tervlapokból kiderül,
hogy a film nyitójelenetébe egy fantasztikus képzeletbeli utazás képei ékelődtek
volna: az orvosi egyetemi felvételijére készülő Parádi Anni előtt megelevenedik
a mikroszkopikus sejtvilág. Vadul cikázó baktériumok és vírusok népesítik be a
képet, Anni pedig a hátukon lovagolva járja be a szürreális mikrokozmoszt. Az
elkészült filmben a Kovásznai György által írt és Másik János által
megzenésített dal utal az eredeti tervekre, benne Anni és a Vírus között lezajló
bizarr párbeszéddel.

Habfürdő storyboard (Fotó: NFI)
Habfürdő storyboard (Fotó: NFI)
Habfürdő storyboard (Fotó: NFI)
Habfürdő storyboard (Fotó: NFI)
Habfürdő storyboard (Fotó: NFI)
Habfürdő storyboard (Fotó: NFI)



Bemutatása idején a Habfürdő a szakmát megosztotta, a korabeli kritikusok és a
nézők értetlenül fogadták a merészen kísérletező, szokatlan műfaji ötvözetet,
hiányolták a mesés fordulatokat és az izgalmas akciójeleneteket, mára azonban
komoly rajongótáborra tett szert mind itthon, mind külföldön.


Bővebben


V.
TECHNIKÁK

--------------------------------------------------------------------------------

Az animációs film képenként rögzített állóképek sorozatából születő mozgókép. A
vetítés során az egymást követő képeket folyamatos mozgásnak érzékeljük. A
hagyományos animációs film számos technikát magába foglal: a leggyakoribbak a
rajz-, a báb- vagy a gyurmafilm, de számos alkotó kísérletezett szokatlan
anyagokkal, technikákkal, így születtek animációk hétköznapi tárgyak vagy homok
használatával, sőt bábként mozgó, hús-vér emberi szereplőkkel is.


68

Cellanimációs rajzfilmek új


69

2D rajzanimáció új


70

Háttéranimáció új


71

Hamarosan


72

Hamarosan


73

Hamarosan


74

Hamarosan


75

Hamarosan


76

Hamarosan


77

Hamarosan


78

Hamarosan


79

Hamarosan


80

Hamarosan


81

Hamarosan


82

Hamarosan


83

Hamarosan
68


CELLANIMÁCIÓS RAJZFILMEK

--------------------------------------------------------------------------------

A klasszikus rajzfilm, azaz a cellanimáció az átlátszó celluloidról kapta a
nevét.

A rajzfilmekben a mozgó figura egyes fázisait külön-külön vékony, áttetsző
lapokra festik, és az operatőri felvétel során a trükkasztal sík felületén ezek
egy (általában festett) állóképre, a háttérre kerülnek. 

Henrik Irén, a film gyártásvezetője ellenőrzi Csermák Tibor A kismalac és a
farkasok című filmjének egy kifestett cell-lapját, 1958 (Fotó: MTI Fotó: Herczeg
István)
Király Erzsébet trükkoperatőr és Várdeák Csilla rajzoló Csermák Tibor A török és
a tehenek című rajzfilmjének felvételén dolgoznak a Pannónia Filmstúdió
trükkszobájában, 1958 (Fotó: MTI Fotó: Herczeg István)


69


2D RAJZANIMÁCIÓ

--------------------------------------------------------------------------------

Amikor a kézi rajzot és festést kiváltja a számítógép.

A cell-alapú rajzfilmekhez képest a számítógépes rajzanimációban a
munkafolyamatok megváltoztak:

1A cell-lapok hosszadalmas kifestését felváltották a számítógépes szoftverek,

2
a karaktereket többnyire nem papíron, hanem különféle animáló szoftverekben
mozgatják,

3
a képkivágatokat és a kameramozgásokat a hatalmas méretű trükk-kamerák helyett
különféle kompozitáló programokban tervezik meg.



Rófusz Ferenc rendező Miskédi Andrea animátorral a Réka meséi című
rajzfilmsorozat készítése közben, 2010 (Fotó: MTI Fotó: Balaton József)
A Magyar népmesék rajzfilmsorozat utolsó epizódjainak jelenetei Szabó János
(Csiga) animátor számítógépének monitorján a Kecskemétfilm Kft. stúdiójában
(Fotó: MTI Fotó: Ujvári Sándor)
Milorad Krstić Ruben Brandt, a gyűjtő című egész estés rajzfilmjén dolgozik
Tenkei Péter animátor, 2016 (Fotó: Ruben Brandt Kft.)
Pálfi Zsolt animációs rendező Albert Hanan Kaminski Salamon király kalandjai
című egész estés rajzfilmjén dolgozik, 2017 (Fotó: Cinemon Entertainment Kft.)







70


HÁTTÉRANIMÁCIÓ

--------------------------------------------------------------------------------

Négyezer zsírkrétával készült rajz és egy Oscar-díj.

Az ún. háttéranimációs technika radikálisan eltér a rajzfilmekben hagyományosan
alkalmazott eljárástól, amely során a mozgó figurák a statikus, festett vagy
rajzolt háttér elé külön képrétegre, az átlátszó cell-lapra kerülnek. Rófusz
Ferenc A légy című, Oscar-díjas rajzfilmjének a különlegessége, hogy karakterek
nélküli háttérrajzokat látunk mozgásban – azaz minden képelem egyazon rajzolt
rétegre került.



Bővebben





A légy


VI.
STÁBTAGOK

--------------------------------------------------------------------------------

Mit csinál a fázisrajzoló? És a kompozitor? Az animációs filmek stáblistáján,
legyen szó szerzői rövidfilmről, egész estés mozifilmről vagy akár több éven át
futó tévésorozatról, számos olyan szerepkör jelenik meg (már ha egyáltalán
feltüntetik az alkotókat), amelyekről az átlagnéző vajmi keveset tud, ráadásul a
technikai és intézményi változásokkal együtt az évtizedek során ezek a
feladatkörök is átalakultak.


84

Írta és rendezte... új


85

Producerek és stúdióvezetők új


86

Gyártásvezető új


87

Hamarosan


88

Hamarosan


89

Hamarosan


90

Hamarosan


91

Hamarosan


92

Hamarosan


93

Hamarosan


94

Hamarosan


95

Hamarosan


96

Hamarosan


97

Hamarosan


98

Hamarosan


99

Hamarosan
84


ÍRTA ÉS RENDEZTE...

--------------------------------------------------------------------------------

A rendező kitalálja a film alapötletét és megírja az irodalmi forgatókönyvet.
Előfordul, hogy íróval, forgatókönyvíróval vagy dramaturggal dolgozik együtt.

1Nagyon gyakran közismert irodalmi alapanyagot visznek filmre a rendezők, a
legtöbb egész estés mozifilmünk klasszikus magyar író művének az adaptációja,
ilyen a János vitéz (Petőfi Sándor), a Lúdas Matyi (Fazekas Mihály), vagy a
Daliás idők (Arany János).

2Az 1950-es évek fontos magyar animációs filmjeinek stáblistáján találkozunk az
ismert prózaíró, Mészöly Miklós nevével is (Mese a mihaszna köcsögről, r: Imre
István, 1955), akinek a Rákosi-korszak művészetbénító kultúrpolitikája és
sematikus propagandája elől – sok más íróhoz hasonlóan – a meseirodalom
jelentett átmeneti menedéket. Mészöly írta a korszak egyetlen, politikai okokból
el nem fogadott magyar animációs mesefilmterve, A tihanyi visszhang irodalmi
forgatókönyvét is 1952-ben, Garay János Rege a tihanyi visszhangról című
balladájából. Az átdolgozás azonban nem felelt meg a korabeli ideológiai
követelményeknek: a filmtervet társadalmilag haszontalannak minősítő cenzor a
mesében nem találta az "elvárt erkölcsi mondanivalót, a buzdító tartalmat, a
népi elköteleződést" – ezért elutasította azt.

3Nepp József rendezőről legendák keringtek, hogy íróasztalfiókja dugig volt
rövid filmtervekkel, pár mondatos szinopszisokkal, és bárki kérhetett tőle
egyet, ha nem volt saját ötlete. De például a televíziós sorozatok és egész
estés mozifilmek esetében a párbeszédek vagy a főcímdal megírását ő is egy
„hivatásos” – és zseniális – íróra, Romhányi Józsefre bízta. Ezek közül a
legismertebb a Mézga-sorozat és a Kérem a következőt!, azaz a Doktor Bubó.

4„Alig győztem kitalálni a történeteket” – mondta minden idők egyik
legkedveltebb magyar meseszerzője, Csukás István. A legnépszerűbb
mesesorozatokat és animációs mesehősöket ugyanis olyan gyerekkönyv-szerzőként is
keresett írók jegyzik, mint Bálint Ágnes (Kukori és Kotkoda; Mikrobi; Frakk;
Vízipók csodapók); Csukás István (Mirr-Murr kandúr kalandjai; Pom Pom; A nagy
ho-ho-ho-horgász; Sebaj Tóbiás); Marék Veronika (A kockásfülű nyúl); Bartos
Erika (Bogyó és Babóca) vagy Berg Judit (Lengemesék).

Macskássy Gyula, Csermák Tibor és Molnár László A két bors ökröcske háttereinek
készítése közben, 1955 (Fotó: MTI Fotó/Magyar Fotó)
Csermák Tibor (b) tervezőművész és Dlauchi Ferenc fázisrajzoló próbafelvételeket
ellenőriznek a Pannónia filmstúdió rajzfilm műtermében, 1957 (Fotó: MTI Fotó:
Tormai Andor)
Imre István (háttal) bábrendező Magyarkuti Béla díszlettervezővel és Foky Ottó
bábtervezővel a Pannónia filmstúdió bábfilm műtermében, 1957 (Fotó: MTI Fotó:
Tormai Andor)
Macskássy Gyula megbeszélést tart A telhetetlen méhecske stábjával a Pannónia
Filmstúdióban, 1958 (Fotó: MTI Fotó: Keleti Éva)
Romhányi József és Nepp József (Fotó: Pannónia Filmstúdió)
Graham Percy tervező, Gémes József animációs rendező és William Feigenbaum
rendező a Hugó, a víziló című filmen dolgozik a Pannónia Filmstúdióban, 1972
(Fotó: MTI Fotó: Friedmann Endre)
Dargay Attila a Ludas Matyi rendezése közben a Pannónia Filmstúdióban, 1975
(Fotó: MTI Fotó: Balaton József)
Foky Ottó rendező (b) és Cakó Ferenc animátor A legkisebb ugrifüles forgatásán,
1976 (Fotó: MTI Fotó: Balaton József)
Ifjabb Ujváry László rendező a Pannónia filmstúdió kecskeméti részlegében Mesék
Mátyás királyról című tévésorozat egyik epizódját készíti, 1983 (Fotó: MTI Fotó)
Jankovics Marcell a rajzai között, 1984 (Fotó: MTI Fotó: Pintér Márta)
Jankovics Marcell rendező és Richly Zsolt színdramaturg az Ének a
csodaszarvasról felvételeit ellenőrzi, 2001 (Fotó: MTI Fotó: Oláh Tibor)
Milorad Krstic rendező a Ruben Brandt, a gyűjtő sajtóvetítése előtt, mellette
Miskolczi Péter producer és Kurdy Fehér János forgatókönyvíró, 2018 (Fotó:
MTI/Máthé Zoltán)




5Gauder Áron rendező munkáját is forgatókönyvírók segítik: a Kojot négy lelke
című filmjének irodalmi forgatókönyvét Bereményi Géza íróval közösen dolgozta
ki, míg előző filmje, a Nyócker! forgatókönyvét a Novák Erikkel közösen kitalált
történetből Nagy Viktor, Orsós László Jakab és Damage (Bari Máriusz) írták.

6Az animációs filmekben gyakran találkozunk a technikai rendező vagy az
animációs rendező megnevezéssel. Míg a rendező a saját vízióját viszi színre,
addig a technikai vagy az animációs direktor a rendező elképzeléseit segíti
megvalósítani: ő tartja kézben és osztja szét a feladatokat a mozdulattervezők,
azaz az animátorok között. A budapesti Pannónia Stúdióban megvalósult külföldi
egész estés koprodukciók, így a Bill Feigenbaum rendezte Hugó, a víziló vagy
René Laloux Az idő urai című művét Budapesten elkészítő stáb munkáját egy-egy
magyar technikai rendező, Gémes József, illetve Hernádi Tibor irányította.



85


PRODUCEREK ÉS STÚDIÓVEZETŐK

--------------------------------------------------------------------------------

A magyar animáció története tele van legendás, nagyhatású producerekkel, akik az
ötlettől a megvalósulásig ott állnak a film mögött.

1„A magyar rajzfilm törekvése az, hogy összekapcsolja a korszerű formát a
tiszta, közérthető mondanivaló művészi kifejezésével.”(Macskássy Gyula, 1960-as
évek közepe)

Macskássy Gyuláról, aki ugyan rendezőként és nem „produkciós vezetőként” tűnik
fel a stáblistákon, tudni lehet, hogy az 1950-es évek derekán, amikor a
Népművelési Minisztérium drasztikusan csökkentette az állami rajzfilmes stáb
létszámát, mint egy vérbeli producer „hajtotta fel” a megrendelőket, hogy
stábjának legyen munkája, és ha önálló mozifilmeket átmenetileg nem is,
reklámfilmeket készíthessenek.

2„Az animáció nemcsak művészeti ágazat, hanem kifejezési forma – nevezzük
nyelvnek –, és ezen a nyelven nagyon sok mindent lehet elbeszélni. Mivel az
országban igény van a rajz- és bábfilmekre, és tekintetbe véve a jelentkező új
tehetségeket, mindebből az következik, hogy nekünk sokszínűen és sok ágazatot
felölelően kell az animációt kezelni.” (id. Matolcsy György, Filmkultúra, 1974)

Az állami filmgyártás történetének legfontosabb animációsfilm-producere Matolcsy
György (a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnökének édesapja) volt, aki
jogász–közgazdász végzettséggel került a Pannónia Filmstúdió
rajzfilm-osztályának élére 1957-ben, és 1996-ig igazgatta az intézményt.
Nevével, mint stúdióvezetővel találkozunk a filmek stáblistáján, ami a mai
fogalmaink szerinti „executive producer”, azaz ügyvezető producer feladatkörét
fedte le.

Tóth Magdolna rajzoló és Mikulás Ferenc stúdióvezető az ország első vidéki
rajzfilmstúdiójában, Kecskeméten, 1971 (Fotó: MTI Fotó: Karáth Imre)
Matolcsy György stúdióvezető értekezletet tart a Pannónia Filmstúdió rendezői
számára, balján Jankovics Marcell rendező, 1974 (Fotó: Pannónia Filmstúdió)
Fjodor Hirtuk legendás szovjet rajzfilmrendező Matolcsy György stúdióvezető
irodájában, 1976 decemberében (Fotó: Pannónia Filmstúdió)
Szoboszlay Péter rendező Matolcsy György stúdióvezető irodájában, 1977 (Fotó:
Pannónia Filmstúdió)
Budapesten készül a Mr. Bean című sorozat. Varga Csaba, a Varga Stúdió névadó
vezetője és kreatív igazgatója, 2002 (Fotó: MTI Fotó: Balaton József)




3„Egy kezdeti együttműködésre mindig az jellemző, hogy a külföldi fél bizonyos
feltételeket diktál, és valóban nem azt teszi a gyártó-kivitelező, sőt a művész
sem, mint amit szeretne.” (Kunz Román, Stúdió ’86, 1986)

Kunz Román a Gusztáv-filmek gyártásvezetőjeként kezdte pályáját a hatvanas évek
derekán, majd a "rendeltfilm-műterem" vezetőjének nevezték ki, ahol mindazok a
filmek készültek, belföld és külföld részére egyaránt, amelyeknek megrendelője
nem az állam vagy a televízió volt. Korabeli nevén „produkciós vezetőként” olyan
filmeket hozott tető alá, mint az amerikai–magyar koprodukcióban készült Hugó, a
víziló (1975), vagy a máig legnépszerűbb magyar rajzfilm, a magyar–NSZK–kanadai
koprodukcióban készített Macskafogó (1986).

4„Harcoltam azokért az ügyekért, amikben hittem. Maga a stúdió alapítása is
ehhez a fajta elszántsághoz köthető, majd az önállósodás és a privatizáció évei,
évtizedei is ezt a fajta harcos hozzáállást kívánták meg. Sohasem magamért
harcoltam, hanem (…) hogy közelebb kerüljünk a célunkhoz, önálló, művészi
alkotóműhellyé válhassunk.” (Mikulás Ferenc, Magyar producerek I., 2021)

A hetvenes évekre sok száz fősre duzzadt Pannónia Filmstúdióban működő műtermi
rendszer „kitermelte” a szakma producereit, akik közül többen a rendszerváltozás
után különváltak az anyacégtől, hogy független stúdiókat alapítsanak. Mikulás
Ferenc a Pannónia Stúdió kecskeméti műtermének vezetőjeként kezdte filmes
pályáját 1971-ben. „Belenőtt” a produkciós vezetői szerepbe, aki akár saját maga
is filmötletekkel áll elő, amelyek számára biztosítja a gyártási körülményeket.
A 100 részt megélt Magyar népmesék sorozat is az ő fejéből pattant ki, melynek
elkészültét az 1977 és 2011 között a változó intézményi és filmtámogatási
rendszerek időszakaiban is biztosította.

5„Az animáció iparág, amit igenis lehet magas színvonalon működtetni.” (Erkel
András, Magyar Hírlap, 2004)

Erkel András, aki eredetileg geofizikusnak és programozó matematikusnak tanult,
Varga Csaba rendező menedzsereként lett a Varga Stúdió, az 1990-es évek
nemzetközileg legsikeresebb magyar animációs stúdiójának igazgatója. A Varga
legismertebb produkciója a Mr. Bean televíziós rajzfilmsorozat 2002–2003 között
készített első évada volt, melynek gyártása során a világ több pontjáról is
bekapcsolódtak rajzolók, így az óbudai központi műhely virtuális világstúdióvá
tágult.

6„Az animációs filmekben a produceri munka (…) nemcsak egy-egy produkcióra
vonatkozik, hanem arra is, hogy a stáb, a műhely egyben tudjon maradni.” (M.
Tóth Géza, Magyar animációs alkotók I., 2019)

Az ezredforduló táján M. Tóth Géza rendezőként alapított saját stúdiót 2002-ben.
A KEDD-ben saját rövidfilmjei, köztük az Oscar-jelölt Maestro produceri
feladatai mellett a kortárs magyar animáció legnépszerűbb mesesorozatainak
megszületését segíti producerként (Bogyó és Babóca 2009 óta, Kuflik 2016 óta).

7„A producer az, aki gondját viseli egy filmtervnek, aki megszerzi rá a pénzügyi
és alkotói hátteret, aki akkor is hisz már benne, amikor még senki sem, és az,
aki az utolsó pillanatig fogja az alkotók kezét a premieren.” (Temple Réka,
Magyar producerek I., 2021)

Temple Réka francia tolmácsként lépett be a rajzfilmgyártásba. Gyártási
asszisztensből lett nagyon rövid időn belül, alig húszévesen a németországi
TV-Loonland Stúdió magyar leányvállalatának az ügyvezető igazgatója és
producere, 2002-ben pedig, az anyavállalat megszűnése után, független stúdiót
épített Cinemon Entertainment néven. Sok más sorozat és mozifilm mellett náluk
készült a Kojot négy lelke című film is, melyet Magyarország a „legjobb
nemzetközi film” kategóriában jelölt a 2024-es Oscar-díjra.

86


GYÁRTÁSVEZETŐ

--------------------------------------------------------------------------------

Akinek a számokhoz és a pszichológiához egyaránt értenie kell. 

A gyártásvezető feladata, hogy segítse a rendezők elképzeléseinek megvalósítását
adott keretek között. Ő készíti elő a film költségvetését, gyártási ütemtervét,
a rendező elképzelései szerint megszervezi, hogy kik vesznek részt a
filmkészítésben, megtervezi az egyes munkafázisokat, majd lebonyolítja az
utómunkálatokat és a kópiakészítést. Sok múlik egy gyártásvezető agilitásán,
hogy a stábtagok tartani tudják a határidőket, a produkció ne lépje túl a
rendelkezésre álló gyártási költségvetést, időben „leszállítsák a készterméket”.
A legkorábbi filmeken ezt a stábfunkciót „gyártási szervező”-nek nevezték.

Az állami Pannónia Filmstúdióban a gyártásvezetők a különféle produkciótípusokra
szakosodott műtermek állandó munkatársai voltak, így pl. a külföldi rendelt
filmek fölött legtöbbször Ács Karola bábáskodott, a televíziós sorozatok
megszületését rendszerint Bende Zsófia szervezte. A Kecskemétfilmnél a stúdió
fennállásának bő 50 éve alatt Vécsy Veronika neve forrt egybe a gyártásvezetői
feladatkörrel. A fiatal generáció tagjai közül Andrasev Nadja Cannes-i díjas
rendező előszeretettel dolgozik mások filmjeiben gyártásvezetőként. Sokan, akik
a rendszerváltozás után önálló stúdiót alapítottak, gyártásvezetőként kezdték
pályájukat (pl. Kunz Román – Stúdió II; Marsovszky Emőke – Videovox; Morvay
Gábor – Exist Stúdió; Mikle Judit – Grácia Alkotócsoport; Mezei Borbála – Magyar
Rajzfilm Kft.; Sipos Orsolya – Salto Films; Osváth Gábor – Boddah).


VII.
KOCKAPONTOS

--------------------------------------------------------------------------------

Kamaszoknak és fiataloknak szóló ismeretterjesztő sorozatunk végigvezeti a nézőt
a magyar animáció színes történetén, miközben megismerteti az értékmegőrzés és a
kutatás világával is.


100

Hamarosan


101

Hamarosan


102

Hamarosan


103

Hamarosan


104

Hamarosan


105

Hamarosan


106

Hamarosan


107

Hamarosan


108

Hamarosan


109

Hamarosan


110

Hamarosan