www.gyergyoremete.info Open in urlscan Pro
209.59.132.190  Public Scan

Submitted URL: http://gyergyoremete.info/
Effective URL: https://www.gyergyoremete.info/
Submission: On March 05 via api from US — Scanned from DE

Form analysis 1 forms found in the DOM

POST /

<form action="/" method="post">
  <label for="mod-search-searchword96" class="hide-label">Keresés...</label> <input name="searchword" id="mod-search-searchword96" class="form-control" type="search" placeholder="Keresés..."> <input type="hidden" name="task" value="search">
  <input type="hidden" name="option" value="com_search">
  <input type="hidden" name="Itemid" value="114">
</form>

Text Content

 * Gyergyóremete
    * Általános tudnivalók
    * Gyergyóremete a sajtóban
    * Tartalom

 * Általános
    * Adattárak
    * Címek
    * Monográfiák
    * Bibliográfia
    * Érdekességek
    * Turizmus

 * Emberek
    * Itt született
    * Kapcsolódó életútak
    * Politikai elítéltek
    * Veteránok, 1914-1918

 * Tudomány
    * Állat- és növényvilág
       * Természetvédelem
       * Flóra
       * Fauna
   
    * Földtudományok
    * Folklór
       * Itt gyűjtötték
       * Kapcsolódó adatok
   
    * Történelem
    * Nyelvészet

 * Képtár
    * Látnivalók
       * Néprajz, falutörténet
          * Tájház
          * Vízimalom, ványoló
      
       * Tájak
          * Kőgombák az Öregtető (Batrina) északi lejtőjén
      
       * Állatok
       * Növények
          * A Nagyréti láp
   
    * Faluképek
       * Emberek
          * Akiket mások is ismernek
      
       * Események
       * Feszületek
       * Légifelvételek
       * Templom, temető, kápolnák
   
    * Régi képek
       * Árvíz - 1913
       * Emberek, események
       * Katonák
       * Képeslapok
       * Térképek
       * Jégkorong emlékek
   
    * Képzőművészet

 * Videók
    * Hivatalos kapcsolatok
    * Dokumentumfilmek
    * Hírek
    * Kapcsolódó videók

Keresés...



FRISS

 * Megmenteni a magyarságnak a szórványt 2022. május 09
 * Menlevél egy virágcseréphez - Laczkó Vass Róbert 2022. március 06
 * Amit a hévízi színház rendezett itt öt lejért, az ... kész cirkusz volt 2022.
   március 06
 * A pártszervezet és az ideiglenes bizottság kezdeményezésére hatalmas méretű
   út- és hídépítési munkálatokat végeztek Remete dolgozói 2022. március 06
 * Gyergyóremete a Csíkvármegye Monográfiájában 2022. február 21


KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

 * Önkéntes tűzoltó képzés Gyergyóremetén
 * A Lénárd-kultusz gyergyóremetei vonatkozásai
 * Gyergyóremetei templomok a MassTimes.org-on
 * Gyergyóremete pecsétnyomója a Csíki Székely Múzeumban
 * Gyergyóremetei kőbánya adatai

In search of " coin bitcoin "? Stop by docurex web site. hgs cezası ödeme


Görögország nyaralás    Padlizsánkrém   


GYERGYÓREMETE


Székely Dénes 2006. január 02 Találatok: 153918
 * 
 * 
 * 

 



Gyergyóremete viszonylag késői település a Székelyföldön. Ennek ellenére a
térség egyik hagyományőrző központja. A hagyományok őrzése szorosan összefonódik
az új keresésével, mindennapjainkba való beépítésével. Ennek jegyében készült ez
a honlap is.

Gyergyóremete, Hargita megye egyik nagy községe, a Gyergyói-medence északkeleti
részén fekszik, a Görgény-hegység vulkáni vonulatának aljában, átlag 750 m
tengerszint feletti magasságban.
Orbán Balázs a falu földrajzi fekvését így mutatja be:

> "Remete Ditróval szemben, a Maros bal parti magaslatán, a Kőpatak völgyében
> igen regényesen fekszik."

Felszínét a hegyközi medencék sajátos formái határozzák meg. A Maros hordaléka
által kialakított lapályos területet nyugat felé patakvölgyektől szabdalt
dombságok követik, amelyeket a Görgény vulkanikus hegyei váltanak fel. A
községbe érkezőnek máris csodálatos látványt jelentenek az Észak-Görgény Remete
felől látható csúcsai: Bakta (1367 m), Kereszthegy (1517 m), Kecskekő (1483 m),
Öreghegy vagy Batrina (1634 m), Bérces (1647 m).

Gyergyóremete első okleveles említése egy 1567-es összeírás, amelyik Gyergyó
népességét regisztrálja. Ebben Remete 6 kapuval, mintegy 30 lélekkel van
bejegyezve. Az első telepes családfők nevei: László György, László István, Tamás
Dávid és Antal Mihály.

Az 1614-es Lustra Siculorumban Remete, mint a Gyergyói-medence legkisebb
helysége 28 kapuval szerepel. Jelentős dokumentációs értékkel bír az 1702-es
Registrum Sedis Siculicalis Csík Superiorus, amelyik feltünteti a családneveket
a székelyeknél hagyományos katonai szervezet kritériumai szerint. A falu
lakossága ekkor 90 család, amelyből 72 katonacsalád.

Garda Dezső, a gyergyói tutajozás történetét korszakolva megállapítja, hogy az
1688-ig tartó szabad tutajozás után, 1688 és 1714 között kiépül a hűbéri
viszonyok elvén működő malomgátrendszer, ezt követően, 1820-ig „a földesurak
önkényeskedése a malomgátaknál szinte általános, és akadályozza a vízi
kereskedelmet.” Ez nagymértékben visszaveti a falu fejlődését, hiszen
kezdetektől a tutajozás volt (az állattenyésztés mellett) a legfontosabb
bevételi forrás.

1726-ig a szomszédos Ditróhoz tartozott.

1763-ban már 834 lélek él a faluban és ekkor említődik először az iskola
létesítése.

A Gubernium 1811. június 21-én kelt, 5499. számú, az 1790-91-es országgyűlési
rendszeres bizottságok javaslatait is figyelembe vevő rendelete A’ Tutajozásról
immár általános érvényű szabályokat állít fel a farönkök vízi szállítására,
megállapítván a fertály (negyed) tutajokra járó vámolás értékét másfél krajcár
„conventionalis jó Pénzben”. Megtiltják az ezen felül történő vámolást, „akár
gabonával akár egyebekkel légyenek is meg terhelve”, megszabják, milyen áron és
feltételek mellett biztosítsanak vizet a malomgazdák alacsonyabb vízállás estén
a tutajok leúsztatásához, stb. szigorú büntetéseket helyezve kilátásba a
szabályokat áthágóknak, malomgazdáknak és tutajosoknak egyaránt. A falu
gazdaságtörténetének fontos fordulópontja ez a dátum, ekkor lendül fel a
gyergyói tutajozás, aminek legfontosabb központja Gyergyóremete.

1820 táján örmény családok telepednek be (Mélik, Dobribán, Kápálb, Kábdebó,
Zakariás, Málnássy stb). 1850-re a lakosság száma eléri a 3048-at.

A magyarság nagy szabadságmozgalmaiban Remete is részt vállalt. A II. Rákoczi
Ferenc vezette szabadságharcban 50, az 1848-49-es szabadságharcban mintegy 90
remetei nevével találkozunk.

1864-ben Gyergyóremete és Maroshévíz között 300.000 forint értékű volt a
tutajjal lebonyolított áruforgalom, ennek jelentős részét a remetei tutajosok
szállították. A következő évtizedekben is sok fát szállítottak a Maroson a
remetei tutajosok, de 1909-től a tutajozás fokozatosan lecsökkent, mert
bevezették a vasutat. De 1933-ban néhány évig, 1940-ig ismét fellendült a
tutajozás.

1876-ban 4161 római katolikus, 72 görög katolikus, 15 örmény, 3 református és 1
ágostai hitvallású lakost jegyeznek fel. (Magyarország helységnévtára, szerk.
Dvorzsák János, Budapest 1877, 1. kötet, 196. oldal)

1892-ben a falu jelentős része leégett. A mezőgazdaság mellett a lakosság
foglakozása volt évszázadokon át az erdőkitermelés és az ehhez kapcsolódó
tutajozás a Maroson. Gyergyóremete sokoldalú gazdaságát
jellemzi az 1895-ben itt bejegyzett iparosok nagy száma 143 fõ.

1869-ben 3859, 1880-ban 4252, 1890-ben 4584, 1900-ban 5105, 1910-ben 6199 a
"jelen lévő polgári népesség száma" A Magyar Szent Korona országainak 1910 évi
népszámlálása című, Budapesten 1912-ben kiadott forrásmunka 4. kötetének 853.
oldala szerint.

Más források szerint 1910-ben 6207, majd 1920-ban 6246 lakossal jegyzik.
1930-ban a hivatalos adatok 6800 lakost jeleznek. 1938-ban 1762 család 6422
tagja, 17 302 hold megművelhető földterületen gazdálkodott. 1940-ben "Az
Ezeréves Magyarország" adatai szerint 6802-en lakták, egy 1941-es adat szerint
7300 körül volt a tényleges lakosság (ezt kissé eltúlzottnak érzem, mellesleg
nem hivatalos adat, újsághír).

Az idegenforgalom, faluturizmus fontos vonzóereje lehet a remetei gyógyfürdő.
Kálciumos, magnéziumos, vasas, szénsavas és kén-hidrogénes gyógyhatását már a
századelején felfedezték. Eleinte kezdetleges szabadfürdőt létesítettek, amelyet
azonban rövid működés után a Maros egyik áradása elsodort. A jelenlegi fürdőt
1968-ban a gyergyói nyugdíjasok önsegélyező pénztára létesítette 14 káddal,
amelyik orvosi rendelővel is bővült. Vize ivókúraként használható akut és
krónikus enterocolitis, húgy-utak krónikus gyulladása, epe- és húgykő,
cukorbetegség, köszvény, kálcium-anyagcsere zavarok, gyomorsav-elégtelenség és
általános legyengülés gyógyítására. Fürdő kezelésre pedig szívizom
megbetegedések, magas vérnyomás, Basedow-kór, hormonzavarok, a központi
idegrendszer zavarai, neuraszténia esetén használható.

A fürdő jelenleg a felújítás kezdetén áll, gyógyhatása és népszerűsége miatt
nagy fejlesztését vették tervbe.

A fürdőtől délre, a Nagyrét nevű lapály természetvédelmi terület. Védett
növénye, a kockás kotuliliom (Fritillaria meleagris, Snake's Head Lily),
jégkorszakbeli maradvány. A remeteiek népiesen a virágalakjáról harangvirágnak
nevezik.

--------------------------------------------------------------------------------

Ennyit az általánosságokról. A fenti információk bárhol elérhetők, mi ennél
többet nyújtunk látogatóinknak. Olyan információkat, amelyek ugyan
hozzáférhetőek más nyílvános forrásokban, de nem mindenkinek "esnek kezeügyébe",
elkerülik az átlagos látogató figyelmét.

Na meg nagyfokú interaktivitást, közösségépítő lehetőségeket, ingyenes
apróhírdetéseket, ingyenes cégtárat és szállásajánlót, képeslapküldőt, képtárat
és még sok egyebet. Mindenkit visszavárunk egy újabb virtuális látogatásra!

A honlap tejles mértékben magánkezdeményezésből, pár ember és cég önzetlen
támogatásával készül és épül. De a támogatás a minimális költségeket sem fedezi,
ezért mindenki elnézését kérjük, ha valami hiányos, pontatlan vagy éppenséggel
helytelen. Minden helyre- és kiigazítást, adalékot szívesen veszünk és
felhasználunk, ha arra érdemes.

JÓ BÖNGÉSZÉST!




Nagyobb tékép



--------------------------------------------------------------------------------


HASONLÓ OLVASNIVALÓ


 * HASZNÁLATI FELTÉTELEK
   
   2009. január 30


 * HOGYAN?
   
   2008. október 23


 * MIÉRT?
   
   2004. augusztus 09


KULCSSZAVAK

itt gyűjtötték turizmus határőrség szabadságharc állatvilág gyógyfürdő
népművészet oktatás Jegenyés Bakta csorgója Cseresnyés Maros falunapok 1940
hagyományőrzés gazdaság Batrina zene
Javascript is required to use Joomla Social Comments and SharingJoomla module
for Social media integration ,
Share
Tweet



Nincsenek keretek

Zenegép - The Music Club
"Oh, Let there be rock"
Csíkszentimrei Büdösfürdő
Csíki Hoki Wiki
Aquascaping
Băile Pucioasa Sântimbru
AtlasGym

© 2002-2023 webGóbé

 * Gyergyóremete
   * Általános tudnivalók
   * Gyergyóremete a sajtóban
   * Tartalom
 * Általános
   * Adattárak
   * Címek
   * Monográfiák
   * Bibliográfia
   * Érdekességek
   * Turizmus
 * Emberek
   * Itt született
   * Kapcsolódó életútak
   * Politikai elítéltek
   * Veteránok, 1914-1918
 * Tudomány
   * Állat- és növényvilág
     * Természetvédelem
     * Flóra
     * Fauna
   * Földtudományok
   * Folklór
     * Itt gyűjtötték
     * Kapcsolódó adatok
   * Történelem
   * Nyelvészet
 * Képtár
   * Látnivalók
     * Néprajz, falutörténet
       * Tájház
       * Vízimalom, ványoló
     * Tájak
       * Kőgombák az Öregtető (Batrina) északi lejtőjén
     * Állatok
     * Növények
       * A Nagyréti láp
   * Faluképek
     * Emberek
       * Akiket mások is ismernek
     * Események
     * Feszületek
     * Légifelvételek
     * Templom, temető, kápolnák
   * Régi képek
     * Árvíz - 1913
     * Emberek, események
     * Katonák
     * Képeslapok
     * Térképek
     * Jégkorong emlékek
   * Képzőművészet
 * Videók
   * Hivatalos kapcsolatok
   * Dokumentumfilmek
   * Hírek
   * Kapcsolódó videók